RASPBERRY | JAYWON ✓

QQW

Igen Jungwon teljesen bepánikolt, így csak mondogatni kezdte, hogy ne menjen közelebb és várja meg a lépcsőnél, míg magához húzta a plédet és eltakarva magát felállt Jay öléből, neki pedig odadobott egy párnát, hogy legalább azzal eltűntesse azt amit egy gyereknek nem kéne látnia.

Szorosan magára tekerte a plédet és visszakísérve a kisfiút a szobájába, elmondott pár átkot mind magára mind pedig az alfára, na meg persze a gyereket sem hagyhatta ki. Éppen jól érezte magát, erre meg kellett zavarnia egy ilyen pillanatot.

Jay mindeközben csak jót mosolygott Jungwon reakciója miatt elvégre őt egyáltalán nem izgatta a gyerek vagy az, hogy észreveszi őket. Oké, kicsit füllentett az omegának és nem éppen a legszebb dologról, de amúgy sem hitte el neki így teljesen mindegy volt. Tetszett neki, hogy Jungwont nem tudja olyan könnyen átverni.

Az omega egy jó negyed órával később vissza is tért hozzá és csak unottan nézett az alfára a lépcső utolsó fokáról, míg Jay csak hátrafordulva hozzá biccentett, hogy menjen oda. Csak félbe lettek szakítva ez közel sem jelentette azt, hogy nem folytathatják vagy is hát kezdhetik előről, innentől kezdve már csak Jungwon döntésén múlott az egész. A gyerekek már mind aludtak, most már ténylegesen, így nem volt akadálya, Wonie még is inkább úgy döntött, hogy felöltözik.

- Ennyi?

- Úgy kérdezed, mintha ki tudnál elégíteni. - Válaszolt egyből az omega, természetesen igen csak megsértve ezzel az alfát, aki meglepődve mérte végig a kisebbet.

- Nem túl nagy egy kicsit a szád mostanában?

- Tudtommal pont így szereted. Vagy csak Sunoo-nál?

- Még mindig ezen vagy fennakadva?

- Nem, de pont ide illő volt. Plusz legalább ezzel is emlékeztetlek, hogy legalább ő őszinte volt helyetted is. Te sosem vallottad volna be, hogy mi történt köztetek, örökre hallgattál volna róla.

- Miért kellett volna elmondanom? Én mikor kérdeztem bármit is arról, hogy te kivel mit csináltál amíg távol voltunk? Már megint túlreagálod.

- Nem reagálok túl semmit, csak nekem szimplán többet jelent ez az egész... Bármi is van köztünk jelenleg.

- Barátság extrákkal? Ezt akartad, nem?

- Csak, hogy már barátok sem vagyunk igazán.

- Komolyan, most mi bajod van? Előbb még önszántadból vetetted rám magad, most meg még neked áll feljebb?! Biztos, hogy én vagyok az aki nem tudja eldönteni, hogy mit szeretne?

- Nem veszed észre, hogy te vagy a bajom? Igen, szerelmes vagyok beléd, de nem tudok mit tenni ellene, nem tudom irányítani! Egy utolsó paraszt vagy, még is kinek kellenél a sok pénzéhes szajhán kívül? Senkinek.

- Érdekes... - Állt fel Jay és közelebb lépett az omegához. - Te véletlenül nem egyike vagy a pénzéhes szajháknak? Mivel vagy te másabb, mint ők? Te is csak egyike voltál a kis gyűjteményemnek. - Vigyorgott rá, mire Jungwon teljes erejéből arcon csapta, mire az alfa csak meglepődve kapott a fájó ponthoz, míg újra felé fordította a fejét.

- Nem fogom hagyni, hogy így beszélj rólam. Ez volt az utolsó alkalom, hogy hajlandó voltam veled szóba állni vagy akár találkozni. Szedd a cuccodat és takarodj! - Dühös volt rá, nem is kicsit és tudja, hogy valószínűleg kiprovokálta Jay-ből, de míg ő az igazat mondta a szemébe, az alfa csak sértegetni akarta.

Nem volt hajlandó rá nézni, Jay pedig túl makacs volt ahhoz, hogy belássa túllőtt a célon, inkább összeszedte a cuccait ahogy azt az omega mondta és otthagyta. Jungwon ezek után csak leült a kanapéra és csak nézett maga elé, mígnem megindultak a könnyei, majd egyszerűen csak zokogni kezdett.

Jay a legjobb barátja volt, régen minden idejüket együtt töltötték, egymás vígaszai voltak, most pedig meg sem tudnak maradni egymás mellett, mindezt azért, mert Jungwon többet érez. Igen, féltette a barátságukat ő is, de belül mindig is azt mondogatta magának, hogy Jay is hasonlóan érez, hiszen úgy viselkedett. Nem lehet véletlen, hogy mindig mindenki egy párnak nézte, nem lehet, hogy még a barátaik is mindig ezt mondogatták nekik és nem éreznek egymás iránt valamit.

De már Jay nem volt ugyan olyan. Megváltozott és már nyoma sincs annak az alfának akit régebben ismert, ez pedig rettenetesen bántotta. Persze tudta, hogy az évek alatt változni fog, de ennyit nem. Pont olyan lett, mint azok az alfák akiket ki nem állhat.

Az egyetlen aki hű maradt magához és a barátaihoz az Sunoo volt. Gyakorlatilag ő tartotta össze a csapatot, ő volt jóban mindenkivel. A többiek sem éppen voltak rossz kapcsolatban, de közel sem tartották úgy a kapcsolatot egymással, mint az omega. És őszintén szólva, ha bárki képes helyrehozni egy ilyen barátságot akkor az nem más, mint Sunoo.

Igen, pletykás, de pontosan ezért tud mindent és ismer mindenkit. Úgy tesz, mintha nem tudna titkot tartani, de valójában nagyon is ügyes benne, csak azt árulja el amit tudnod kell és csak akkor mondja el, ha azt akarja, hogy valami a tervei szerint menjen.

Sunoo már csak ilyen volt.
Azt az oldalát ismered akit akar, hogy ismerj. Nem te választod.