QQP

285 41 6
                                    

- Tudod te, hogy hány óra van?

- Niki... Segítened kéne.

- Ha? Miben?

- Csak gyere át.

- Most? Az éjszaka közepe van, nem ér rá reggel?

- Nem... Én... Én csináltam valamit... Nem szabadott volna és tulajdonképpen nem is én voltam hanem a farkasom, de kérlek... Segítened kell!

- Jó... Fél óra és ott vagyok.

Nem sok kedve vot felkelni, de ha valaki segítséget kér akkor nincs más lehetősége, mint felkelni elvégre nem fogja a barátait cserben hagyni. Fogalma sem volt arról, hogy mire készüljön, így tényleg amit csak tudott és úgy gondolta, hogy szükséges belerakott egy edzős táskába és indulni készült, de még az ajtó előtt megállt és visszapillantott a szoba felé ahol az omega lány békésen aludt. Maradni szeretett volna, de van egy kötelessége amit teljesítenie kell.

Biztosra ment, hogy az ajtó megfelelően belegyen zárva, nem akarta, hogy bárki is bejusson a lakásba. Ha még is megtörténne vagy csak megpróbálná valaki, akkor biztos, hogy előbb vagy utóbb elkapja az illetőt, de annak nem lesz jó vége.

Bedobta a cuccait a hátsó ülésre és egy nagy sóhaj közepette beindította a kocsit, hogy mihamarabb elérjen Jay-hez és megtudja mit is csinált vagy, hogy miért pánikol ennyire, elvégre sosem volt rossz ember, a csapatból ő volt a legvisszafogottabb és tényleg soha semmi rosszat nem csinált volna, ha nem rángatják bele. Még is mit tudna tenni egy ilyen ember ami olyan borzasztó lenne? Megölni nem fog senkit.

Legalábbis gondolta...

A látvány ami a lakásán fogadta még őt is megdöbbentette... Elgondolkodott azon, hogy be merje-e tenni a lábát oda vagy tartson igen nagy távolságot Jay-től, mert amit látott azt ép elméjű ember sosem követné el. Brutális volt, tényleg vérfagyasztó látvány még Niki számára is, ezért sem mozdult egy ideig. A levegőben elterjedt illat egyáltalán nem hasonlított Jay feromonjaihoz, ha nem látta volna az alfát ahogy ott áll, még azt is gondolta volna, hogy valaki más tette mindezt, azonban már meg volt a beismerés.

Tett pár lépést bentebb szép óvatosan, hiszen Jay árgus szemekkel figyelte minden egyes mozdulatát mintha csak egy ragadozó lenne aki éppen vadászik. A szemétől a szájáig egy vágás volt az arcán, minden bizonnyal a nagy dulakodás közepette szerezte a sérülést, azonban ismerve az apját és, hogy mit dolgozott, csoda, hogy ennyivel megúszta és ő jött ki nyertesen. Ha ezt lehet csodának nevezni és nem valami rettenetes dolognak.

Nem, Niki nem azt kívánta, hogy fordítva alakuljon a szituáció, de a jelen helyzetet elnézve lehet jobb lett volna, ha Jay alul marad a küzdelemben.

- Miért tetted ezt Jay?

- Jay? - Kérdezett vissza szórakozottan és körbenézett a lakáson, majd megakadt a tekintete Nikin. - Ugyan dehogy. Szerinted képes lenne erre? Már rég meg akartam tenni... Utáltam az öregembert.

- Akkor sem ölheted meg! Ő az apád!

- Maximum volt és nem az enyém. Tudtad, hogy Jay végig tudta, hogy ki vagy? Nem kell túl okosnak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk mondjuk, de úgy tűnik még is ügyesen megtéveszted a körülötted lévőket. Engem ugyan nem, elvégre nem véletlenül hívtalak ide. Segíts feltakarítani, aztán tárgyalhatunk.

Nem volt benne biztos, hogy tárgyalnia kéne vele, de azt biztosnak látta, hogy fel kell takarítania és segítenie a holttest eltávolításában. Jay vagy jobban mondva a farkasa egy ujjal sem segített, csak figyelte ahogy Niki már rutinosan tisztítja meg a helyszínt. Nem tudta ugyan, hogy miket csinált ezelőtt ami miatt ilyen rutinos, de azt igen is észben tartja, hogy még fenyegetéssel lehet rá.

Azonban Niki is pontosan ezt gondolta, takarítás közben végig kattogott az agya, hogy ugyan még is mit kéne csinálnia vagy, hogy szólnia kéne-e valakinek, de nem tudott döntésre jutni.

ฅ^•ﻌ•^ฅ

Jungwon nem is tudott semmiről, jobban mondva senki nem hallott az esetről, így nem is volt semmi ami megzavarhatná a napját, ezért is szórakozott el olyan jól Sunoo társaságában, egy eldugottabb kis kávézóban. Nem zavartatták magukat, csak pletykáltak és nevettek, a helyiségben pedig amúgy sem tartózkodott rajtuk kívül senki, a személyzetet leszámítva.

Igazság szerint jól megvan a jelenlegi kapcsolatában, de azért mostanában eszébe jutott, hogy vajon mi lehet az alfával és, hogy miért nem keresi egyáltalán. Persze maga Jungwon akarta megszakítani vele a kapcsolatot, de nem gondolta volna, hogy ilyen hamar és véglegesen fog bekövetkezni, jobban örült volna valami magyarázatnak vagy annak, hogy néha megkérdezik egymástól, hogy mi a helyzet, de még ennyi sem történt. Wonie írt már neki üzenetet, hogy legalább ő érdeklőjön iránta valamit, de Jay meg se nyitotta, el se olvasta. Nem tudott róla semmit.

Sunoo pedig érezte, hogy Jungwon-nak bár jó kedve van, mégsem az igazi, valami biztos, hogy zavarja, de mielőtt bármit is szólhatott volna neki, valaki melléjük lépett és egy nagy csokor virágot tartott Wonie felé, aki csak értetlenül nézett a növényre, majd ahogy felpillantott az illetőre, a szemei is elkerekedtek. Sunoo is pontosan ilyen volt, de őt inkább jobban aggasztotta az, hogy honna tudta merre vannak hiszen senkinek sem említették és tudtukkal nem lett megosztva.

- Tudom, semmi sem lesz olyan, mint régen, de szeretném ha most még utoljára megbocsátanál és megbeszélhetnénk ezt az egészet. Felnőttek módjára és ígérem nem leszek ideges vagy durva. Csak szeretném, ha újra az életem része lennél.

- Jay... Ez nem... Egyáltalán honnan tudod, hogy itt vagyunk?

- Még tudom a sofőröd számát és láttalak titeket előbb a pirosnál. - Nem hazudott tényleg látta őket, csak az igazság azon részét nem fedte fel, hogy egy ideje már követi mindenhova. Ha kell még a lakásába is bejut a tudta nélkül. Remélte, hogy Jungwon nem kérdez többet, azonban az omega arca gyanakvó volt és még a levegőbe is beleszimatolt, így a feromonjai változását is könnyen észlelhette.

- Mi lett az illatoddal? Most annyira más.

- Sok a stressz, el vagyok halmozva a munkával és ki fogok futni az időből.

- Fura vagy Jay...

- Igyekszem változni. Tudom, hogy hibáztam és szeretném helyrehozni. Tényleg nagyon sajnálom. Nem tudom mi ütött belém, de ígérem soha többé nem teszek ilyet.

Ígérgetett persze, elvégre valahogy meg kell győznie arról, hogy igenis képes jó útra térni. Ha sikerül amit szeretne, persze édesgeti és bármit megtesz neki, miközben szép lassan mindenkitől elszakítja. Sunoo lesz az első, elvégre neki van a legnagyobb hatása Jungwon-ra.

- Uhm... Köszi, hogy hoztál virágot is, tényleg értékelem, de... Nem beszélhetnénk ezt meg valamikor máskor? Találkozzunk valahol aztán átbeszéljük, rendben?

- Ahogy neked jó. Én már annak is örülök, hogy hajlandó vagy beszélni.

RASPBERRY | JAYWON ✓Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon