RASPBERRY | JAYWON ✓

QQX

Sunoo hallani sem akart többet.
Nem gondolta volna, hogy Jungwon ilyen butaságra képes - és most nem magára a gyerekre gondol -, egyszerűen nem fért a fejébe, hogy a sok figyelmeztetés és történtek mellett, még gyereke is lesz Jay-től. Pont tőle.

Neki természetes volt a kiakadása elvégre átlátott az alfán és tudta, hogy egy jó szándéka sincs, Jungwon ezt viszont csak újabb támadásnak vette és nagyon is megsértődött rá amiért így reagált a számára örömhírre. Újból összevesztek és olyan dolgokat vágtak egymás fejéhez amiket eddig még sosem gondoltak volna, ezzel is magukra hívva a figyelmet, így hát a végén még ki is küldték őket az étteremből, hogy máshol vitatkozzanak.

- Csak féltékeny vagy, mert mi mindig ott voltunk egymásnak még ha össze is vesztünk és nem az volt, hogy félnem kellett nehogy kezet emeljem rám!

- Oh, komolyan a múltammal akarsz sértegetni? Tényleg, szerintem is hozzuk fel a bántalmazásomat az olyan hú de jó téma egy veszekedés során!  De tudod mit? Akármennyire is gyűlöllek jelenleg nem fogom azt kívánni, hogy átéld, mert nem süllyedek le a te szintedre! Fel tudnám nyalatni veled a padlót ha akarnám, de tényleg csak azaz egy szerencséd van, hogy én ennél többre tartom magam! Ha majd pofára esel, ne próbálj keresni, mert én végeztem veled! Boldogulj egyedül!

Sunoo ténylegesen lezártnak tekintette mind a témát, mind pedig a barátságukat, nem akart többé ezzel foglalkozni. Kocsiba szállt és amilyen gyorsan csak tudott, elhajtott onnan, miközben hívni kezdte Hanse-t, hogy a zaklatottsága ellenére elmesélje neki, hogy mi történt és miket vágtak egymás fejéhez.

Hanse természetesen végig hallgatta és igyekezett megnyugtatni őt, még ha nem is tudott abban a pillanatban mellette lenni, az omegának már az is rengeteget jelentett, hogy támasz volt neki és próbálkozott.

Amikor összejöttek nem volt biztos abban, hogy sokáig fog tartani a kapcsolat, már csak a múlt sérelmei miatt, de megnyugvást talált benne és biztonságban érezte magát. Fülig beleszeretett és minden nap hálát ad azért, hogy mellette lehet, nála jobbat ha keresne sem találna.

Az egyetlen alkalom amikor kissé szorongott mellette az akkor volt amikor bemutatásra került a szülőknél, azonban ez rögvest el is tűnt amikor az anyukája tárt karokkal és egy hatalmas mosollyal ment felé, apja pedig ugyan ezzel a boldogsággal adott csókot a kezére köszöntésként. Elmondásuk szerint, Hanse amióta csak megismerte Sunoo-t más omegáról még csak nem is beszélt és sokszor panaszkodott nekik, hogy nem meri bevallani az érzéseit.

Az omega természetesen jót nevetett ezeken, míg párja csak kínosan ült mellette, de egyben örült is annak, hogy ilyen hamar feloldódott és megtalálta a közös hangot a szüleivel.

Kedves emlék ez számára és örül annak, hogy részese lehetett ennek, Hanse tényleg a lehető legjobb dolog volt ami történhetett vele, így amint hazaért már vetette is magát a karjaiba, hogy végleg megnyugodhasson és tiszta fejjel gondolkodjon.

- Végeztem vele, nem beszélünk többet, nem érdekel, hogy mi lesz a vége... Én szóltam neki, nem hallgat rám.

- Ne is keverd bele magad jobban, az kéne még, hogy Jay rád szálljon és veled is csináljon valamit. - Adott apró puszit a fejére, mire Sunoo csak még jobban hozzá fúrta a fejét, így kapott egy újabbat.

- Veszünk egy meleg, jó habos fürdőt? Gyertyákkal, borral... Most nagyon jól esne.

- Neked bármit édesem, ezt tudod jól. Előkészítem a vizet, válaszd ki addig, hogy melyik gyertyákat szeretnéd, én pedig hozom a bort és poharakat.

- Mindjárt... De még maradjunk egy kicsit összebújva.

Náluk megvolt ez a kapcsolat, ellenben Jay és Jungwon...

Persze a farkas néha hagyta magát és összebújt az omegával, hiszen tudta hogy ilyen téren is foglalkoznia kell vele ha maga mellett akarja tudni, most pedig hogy gyereket is vár biztos meg fognak nőni erre az igényei, hiába nincs az ínyére. Jungwon pedig szeretett bújni, fontos volt számára, hogy így kettesben legyenek, azonban azt is igyekezett szem előtt tartani, hogy Jay ettől már igen messze áll, hiába szerette régen.

Sokat változott az iskola óta szinte saját maga ellentéte lett, de Jungwon még így is kétszer beleszeretett amit nehéz lett volna figyelmen kívül hagynia. Biztos volt abban, hogy ott van közöttük egy láthatatlan kötelék ami így összetartja őket, biztos volt abban, hogy a sors egymásnak szánta őket. Hallani sem akart másról, nem véletlenül kapja fel a vizet olyan hamar ha valaki figyelmezteti Jay-el szemben. Az ő szemében úgy is csak féltékenységnek lesz elkönyvelve.

Már a ház előtt volt, amikor az anyósülésre pillantva keresni kezdte a telefonját, ami történetesen az ülés mellett becsúszott alá, így benyúlva alá próbálta meg kihúzni, amikor is valami más akadt meg a kezében. Nem tudta, hogy mi lehet az, először csak valami alkatrésznek gondolta, de minél tovább nézegette annál inkább tűnt kamerának, így zsebre vágta és tovább kutatott a telefon után.

Furcsának gondolta, hogy egy kamera volt a kocsiban, így nem is szólt róla semmit Jay-nek. Nem akarta bevallani magának, de Sunoo folyamatos vádaskodása megmaradt a fejében, így először ő maga akarta megnézni, hogy mit is rejt a felvétel, arra viszont nem volt felkészülve amit rajta látott.

Teljesen elsápadt, a vér szinte megállt az ereiben és mire észbe kapott, már hányingere volt, így hát gyorsan magához vette a bizonyítékot és a fürdő felé rohant ahol aztán minden eddigi ételt visszaadott magából. Liftezett a gyomra folyamatosan és pánikolni kezdett. Tudta, hogy mit kell tennie, de a félelem még is megbénította, nem tudott egyből cselekedni.

Mi van ha valamilyen módon megtudja, hogy látta a felvételt? Mi van ha rájön, hogy nála van a kamera?

Még most kell lelépnie amíg nincs itthon.

Összeszedte magát valamennyire és visszarohanva a szobába megragadta a telefonját és hívni kezdte Sunoo-t, de valaki azonnal el is vette tőle a telefont és megszakította.

Jay ott állt előtte.
Neki pedig fogalma sem volt arról, hogy mitévő legyen.