☆Marvel Oneshots★

Sam x Reader 🇺🇸🦅

T/N - te neved
LB/N -legjobb barátnőd neve
RN/N - random női név
Hossza: 1036
E/2

Épp egy a házadhoz közeli parkban sétálgattál, amikor a hátad mögül meghallottál egy hangot.

-Vigyázz! -és ennyi kellet. Máris a földön kötöttél ki, rajtad pedig Sam feküdt. Szinte egy pillanat alatt legördült rólad és melléd guggolt. -Nagyon sajnálom! Jól érzi magát? -kérdezte miközben segített felülni. Te leginkább csak a fejedet fogtad és el sem tudtad képzelni, hogy aki neked ment az egy férfi volt. Sokkal inkább tünt számodra egy gyorsvonatnak. Eleinte kicsit morcos voltál rá, mert elütott, de valamiért amikor ránéztél elszállt a haragod.

-Igen, jól vagyok. Csak kicsit gyorsan jött. -motyogtad. Sam csak elmosolyodott, ugyanis elég vicces látványt nyújtottál számára. Végülis, az elöbb még rajtad feküdt, most pedig te a fejedet fogva ülsz mellette, miközben a lábaid össze-vissza állanak és a másik kezed véletlenül a férfi combján volt. Sam azonban nem volt hajlandó ezt megemlíteni, mert kíváncsi volt mi lesz rá a reakciód.

-Igen, épp futottam és csak későn vettem észre. Amiért persze mégegyszer bocsánatott kérek. Bár igaz, hogy maga jött ki elém. -rántott vállat egy amolyan csintalan mosollyal. Te viszont kicsit felhábotodtál.

~Ő gázolt el, mégis a te hibád. ~Gondoltad magadban, kicsit sértetten. Márpedig ezt nem hagyhatod szó nélkül.

-Igaz, én kérek elnézést, mert hátul nincs szemem. -mondtad kissé gúnyosan mosolyogva. Ekkor pillantottál a kezedre ami még mindig a férfi combján volt. Olyan gyorsan rántottad el mintha megégetted volna. Ő halkan felnevetett, te pedig elpirultál. Nem tudtad hogy most rajtad nevet, a helyzeten vagy esetleg valami máson, ezért eléggé zavarba jöttél.

-Rendben, megbocsájtok. -mosolygott rád még mindig csíntalanul, mire te is mosolyogni kezdesz. Már épp újra megszólalt volna, amikor csörögni kezdet a telefonod. A legjobb barátnőd volt az.

-Ezt fel kell vennem. -mondtad ugyanis az tuti, hogy LB/N-t nem lehet lerázni. -Szia! -köszöntél ő pedig mint mindig elkezdett csiripelni a telefonba megállás nélkül. Eközben Sam felállt és felhúzott téged is a földről. -Köszönöm. -mondtad miközben eltakartad a készüléked alját.

A barátnőd azt csivitelte el vagy 10 percben, hogy segítség kell neki, ezért te elköszöntél a férfitől.

-Sajnálom, de mennem kell. -ezzel hátat fordítottál és elmentél. Sam kissé csalódott volt, tekintve, hogy ebben a pár percben jót szórakozott rajtad és még a tény is, hogy ezután már sosem fog látni. Viszont visszament a barátaihoz, akik csak jót nevettek a veled való összetalálkán.

Timeskip, mert Tony meghekkelte Sam szárnyait és most ő a házi drónja. (Bucky a felbújtó)

Sam egy menhely felé tartott egy új ötlete miatt. Az ötlet az volt, hogy elvisz pár kutyát akiknek gazda kell a veteránokhoz. Tudta hogy egy kutya -akár terápiás, akár nem- jót tesz a veterán embereknek. Így tart pár olyan találkozót ahová kutyákat visz, hogy jobb kedvük legyen az embereknek és a ráadás az, hogy még a kutyáknak is segít gazdára lelni.

Besétált az épületbe ahol rögtön a recepcióhoz ment.

-Jó napot! Üdvözlet a menhelyünkön. Esetleg szeretne befogadni egy kiskedvencet? -kérdezett rá az életvidám lány a pult mögött állva.

-Nem, ami azt illeti más miatt vagyok itt. -támaszkodott meg a pulton, mire a lány kissé elvesztette jó hangulatát. Viszont mikor Sam elmondta a tervét, újfent hatalmas mosoly jelent meg a lány arcán.