You're All I Need ✔️

6. Mason

◾
◾
◾

  Az itthoni feszült légkör, eléggé nyomasztó már, így nem volt kérdés, hogy szombat lévén bulizni megyünk. Még pedig a már hetekkel ezelőtt megbeszéltek alapján, egy szülinapi házi buliba. A másik ok, ami miatt mindenképp megyek, mert Noahnak sikerült elhívnia, mint kiderült Faith nevű lányt. Nagyon remélem, hogy igazam lesz, és ő pedig hozza magával a barátnőjét.

- Nagyon fáradt, és feszült voltam mostanában a munka miatt. Nem tudsz megérteni? Sajnálom, hogy olyan voltam, de tudod milyen vagyok ha kimerülök. - hallom meg apám hangját a konyhából. Csak a hitem maradt meg, hogy anyám nem ad neki újabb esélyt.

- Ez megy húsz éve, ha eddig nem tudtál változni, ezután sem fogsz, és én nem teszem ki tovább ennek a stressznek a gyerekeket. - anyám válasza megnyugtató, de azt is tudom, hogy apám sem arról híres, hogy feladja.

- Ígérem, hogy most még nagyobb erőt veszek magamon! Nem akarok egyedül maradni. - hát persze, hogy ez is róla szól, hogy ő ne maradjon magában, nem rólunk, vagy anyámról.

- Nem. Nem kérlek, hogy változz meg. Ez az ember voltál, bár jól leplezted, amikor beléd szerettem, nem várhatom, hogy megváltozz. Azért nem működik már, mert nem szeretlek. Kiszerettem abból az emberből, aki vagy. Ez már nem változik meg, akkor sem, ha más emberré válnál. Nem tudom elfelejteni az elmúlt éveket. - nyomasztó érzés kerít hatalmába, mert hiába tudom, hogy apám milyen, azért voltak jó napjaink is, ezt kár tagadni, és mélyen fáj ez az egész. Hisz, neki is vannak érzései, elvileg, csak az a fránya nárcisztikus énje, pokollá teszi az életünket.

- Szükségem van rátok.

- De ez nem rólad szól, fogd már fel! Hanem rólunk, a gyerekekről, és rólam. Szenvedünk ebben az életben, itt veled. - anyám hangja egyre ingerültebb. Az öcsém a szobájában van, a húgom elvileg az anyai nagyszülőknél tölti a hétvégét.

- Persze, velem ne is foglalkozz, hogy nekem ez milyen fájdalmas!

- Megyek a haverokkal buliba, ahogy már megbeszéltük. - lépek be félbeszakítva őket.

- Ha nem tudsz haza jönni, hívj és el ugrok érted! - csak biccentek apának, majd egy puszit nyomok anya fáradt arcára, amin már megjelentek a szarkalábak.

- Noah vezet, és ő nem iszik, szóval haza is hoz. - mondom, és pont dudál az emlegetett szamár.

- Rendben. Érezd jól magad! - mosolyog rám anyám. Elköszönök majd elhagyom a házat, és a fekete audi felé igyekszem. Nagy sajnálatomra Noah, és Dennis ül csak a kocsiban.

- Na hol hagytad a csajokat haver? - kérdem csalódottan.

- Csak Faith jön, ő is csak kicsit később. - mondja úgy, hogy rám se néz. Egyik feszkós légkörből kerültem a másikba.

- Mi bajod? - érdeklődök, mert eléggé idegesnek tűnik.

- Csak felcsesztem az agyát. - legyint hanyagul Dennis.

- Mi a faszt mondtál neki? - nevettem fel.

- Csak fikáztam a kocsiját. - vonja meg a vállát.

- Jesszus fiúk. Beszéljünk a csajokról. Tuti egyedül jön a barátnőd? - váltok témát.

- Nem a barátnőm. - morogja idegesen. - A mai után meg nem is lesz gondolom. - szorít a kormányra. Noahnak bejön az a lány?

-Azt ne mondd, hogy tetszik neked! - szólal meg Dennis gúnyosan horkantva.