You're All I Need ✔️

8.Mason

◾
◾
◾

- Mason ébredj! - dörömböl anyám az ajtón, amire nehéz nem felébredni.

-Kelek. - morgom a párnámba. Kell még öt perc, mire ténylegesen ki is kelek az ágyból. A gyors készülődéssel, viszont behozom az elmaradást, nem mintha késésben volnék.

- Ma megyek alá írni a papírokat, és az őszi szünetben költözünk. - zúdítja rám anyám az információt, ahogy belépek a konyhába.

- Hát ez gyors volt. - nézek rá elismerően. - Apa mit szól hozzá? - nagy sóhaj kíséretében fordul felém.

- Hát most próbálkozik újra, ígérget, könyörög. Ez várható volt. - ül le fáradtan.- Annyira szerettem volna, ha ment volna ez nekünk. - szomorodik el. - Nem értem, hogy jutottunk ide. - rázza tanácstalanul a fejét. - Hogy lehet, hogy egy olyan igazi szerelemmel induló kapcsolatnak ilyen vége lesz? Vagy én voltam nagyon vak, vagy apád jó színész. - folynak le a könnyei. Magamhoz ölelem, mire a vállamba fúrja arcát, és felzokog halkan. Aztán két másik kezet érzünk meg magunk körül. Noel csatlakozott az öleléshez.

-Anyu? Mi a baj? - furakszik közénk Lana is, anya nyakába bújva. Hálásan tekint ránk anyánk, majd végig puszil minket.

- Menjetek mert elkéstek!- teszi le Lanat, hogy a kezünkbe nyomja a zsebpénzünket.

- Nem kell anya! - adom vissza. - Majd adsz, amikor egyenesbe jöttünk. - ölelem őt újra magamhoz.

A suliban szokásosan indul a nap. Noah ki van virulva amióta Faithel van, aminek nagyon örülök, Dennis meg állandóan puffog miatta. Nem is értem miért. Annyira nem is érdekel.

- Faithet várod? - kérdem, miután nem indul meg velünk a suliba.

- Aha. - mosolyog rám.

- Várok veled. - vigyorodom el, a gondolatra, hogy megint felhúzhatom a Freya lányt.

- Kizárt haver. Kifejezetten kérte, hogy ha Freyával van, téged ne hozzalak magammal. A tegnapi faszságod miatt, ez teljesen érthető is. - vált át idegesbe. Igaz ami igaz, nagy szemét voltam tegnap, de amilyen pofont kaptam a nyomitól. Rendesen fájt.

- Hagyd haver! - szól Dennis, majd vállat vonva, beindulok a suliba. - Mit is eszünk mi Noahn? Miért bandázik még velünk? Totál nem illik közénk. - csodálkozva nézek rá.

- Miről beszélsz? Én bírom őt. - mondom ki őszintén, amit gondolok.

- Hát nem is tudom. Összejön egy olyan csajjal, - biccent az éppen besétáló hármasra. - meg majdnem lecsesz, ha szivatunk valakit. Olyan, mint valami szent. - fintorog.

- Nekem ezzel nincs gondom. Nálam is vannak, határok amiket átlépsz, mégsem szakítom meg veled a kapcsolatot. - vonom meg a vállam.

- Mégis miről beszélsz? - háborodik fel.

- Tudod, hogy nem nézem jó szemmel, hogy tiszteletlen vagy a lányokkal, vagy amikor nagyon kötekedő vagy, de elnézem, mert barátok vagyunk. - magyarázom.

- Milyen jó hogy te ilyen elnéző vagy. - horkant. - Meg álszent. - teszi hozzá miközben újabb pillantást vet Noahék felé, majd elviharzik.