Irritating Little Devil [Sunghoon ff.] [Befejezett]

Part 1. 🐯

*Jiu szemszöge*

Nem mentem vissza a dormba tudván, hogy Sunoonak és Saejinnek valami fontos dolga van ott. Bár nem volt sokkal jobb ötlet Ni-kivel sem maradni. Hallván amiket Sunoonak mondott rájöttem, hogy ő sokkal tapasztaltabb a dolgokban mint én és, hogy ő nem szégyenlőskődne, én meg csak még idegesebb lettem ettől.

Viszont volt valami amit nem mondtam el se Ni-kinek, sem senki másnak. Féltem, hogy a többiek kiakadtak volna. Mikor már mindenki az ágyban volt, gondoltam majd valahogy kinyögöm azt a dolgot.

-Elképesztő, hogy Jake mennyire átköltözött a másik szobába, szinte itt sincs már. - mondta Heeseung.

-Ja, bár Yeji ott van neki. - mondta Ni-ki én inkább csendbe voltam. - Neked mi a véleményed? - csípte meg arcom.

-Semmi. Nem szólok bele. - mondtam.

-Minden okés? - kérdezte.

-Persze. - az egész hangszínem megváltozott elég észre vehetően.

-Ez tudod, hogy nem hitte el senki. - mondta Heeseung. Felültem, majd Ni-kire néztem, aki felnyomta a nagy villanyt. Egyből Heeseungra néztem, aki aztán ugyan úgy felült, nem szólt egy támadó szót sem.

-Heeseung miatt aggódsz még mindig? - fogta közre az arcom.

-Nem. Sokkal rosszabb. - öleltem magamhoz.

-Tényleg? - kérdezte lepődötten Heeseung is. Közelebb ült a földre.

-Ilyen lenne Heeseung támogató barátként? - kérdeztem. Ni-ki erre felnevetett, míg a fiú megforgatta a szemeit.

-A lényeg, baba? - kérdezte Ni-ki. Kezembe temettem az arcom.

-Nem lehetünk együtt. - mondtam.

-Jó ezt már hallottam. - jelentette ki lazán. - Most mi az új?

-Anyukám teljesen megőrült. - mondtam.

-Felköltözik ő is? - kérdezte Heeseung. Ni-kinek hatalmasra nyíltak a szemei és kérdően nézett rám. Félve bólintottam.

-Az elmúlt időkben annyit gondolkoztam ezen, egy millió féle képp elgondoltam már, de ugyan az lett a vége mindennek. Nekem meg már ez nem megy. - mondtam. Még is megkönnyebbültem, most ahogy elmondtam. - Anya mindent olyan dramatikusra fog fel. Vissza fog vinni Busanba és akkor teljesen szét fognak vállni az útjaink, elfoglak veszíteni. - mondtam.

-Valamit ki fogunk találni, tényleg.

-Apának is biztos csalódást okozok. Mit csinálok én? - jöttek elő könnyeim.

-Apáddal jóba vagy nem igaz? - kérdezte Heeseung. Erre is bólintottam.

-Hogy érted, hogy mit csinálsz? - kérdezte sértődötten Ni-ki.

-Itt vagyok két ördöggel, az ő kollégiumukba, egyedül. - realizáltam.

-Gondold át ki vagyok én neked és ki Heeseung! Aztán feltehetsz ilyen kérdéseket! - üvöltött rám. - Ki vagyok én neked?! A szerelmed! - előjöttek könnyeim. Igaza volt. - Ki vagyok én neked?!

-A szerelmem.

-Így van. Döntsd el, hogy mit akarsz. Ha apád szeret megengedi, hogy azzal légy akit szeretsz. Anyád meg mindig olyan volt amilyen. Majd megbékél vagy kiharcolod vele a szerelmünk. - döntötte oldalra a fejét.

-Nem szálhatok szembe a velem idősebbekkel. - mondtam nyelve egyet.

-Bocs, de hülye vagy. - mondta. Heeseung felnevetett. Elmosolyodtam egy olyan "hát az lehet" mosollyal. - Inkább beszélek én anyukáddal, lehet abból lesz valami. Sunghoon is maga állt Minra szülei elé.