Hamar lejutottunk a földre. Először zavart, hogy gyengébbnek éreztem magam és a szárnyaim, de mostmár örömmel raktam le a lábaim a kemény talajra. Annyival másabb mint fent. Körülnézve pillantottam meg Jeongsung-ot és Rint. Sunghoon egyből megölelte őket. Ahogy később én is.
-Mehetünk? - kérdezte Jeongsung.
-Átkéne vennünk a szobát, n-nem? - zavarodtam össze.
-Nem kell. - karolt belém Sunghoon.
-Hallottam, hogy angyal vagy. Az elején nem hittem el! Igaz? Te jó ég még most sem hiszem el. Pedig láttam, hogy a semmiből jelentek meg. Uram ég. - áradozott Rin. Felkuncogtam.
-Igen, igaz. De tartsd a legnagyobb titokban, jó? - nyújtottam a kisujjam. Bólintotva össze akasztottuk az ujjaink és felkuncogtunk. - De most áruld el hova megyünk?
-Rin, nem mondhatod el neki. - fordult hátra Sunghoon.
-Jó. - forgatta meg szemit. - Elárulom, hogy nagy meglepetés és nemsoká ott vagyunk. Pár háznyira. - addig is beszélgettünk míg a fiúk elől ugyan ezt csinálták csak suttogva.
-Oh, ti itt laktok? - kérdeztem. Egy nagyobb fogadó előtt álltunk, de nem is. Olyan mint egy kisebb társasház.
-Nem. - rázta a fejét vigyorogva Rin.
-Akkor...? - néztem Sunghoonra.
-Ezt nektek vettem. - mondta Jeongsung. Kapkodtam a fejem.
-Mi? Tényleg? Ezt? - néztem Rinre. Bólogatott. - Ahh. - öleltem meg őket.
-Sunghoon, te csendbe vagy. - mondta Rin.
-Köszönöm. - mondta.
-Hálátlan ficsúr. - karolta át nyakát és kezdtek el birkózni a kanapén.
-Wow, gyönyörű. Szuper barátságos. - mondtam.
-Semmiség. De csak a kulcsot akartuk odaadni. Sunghoon tudott mindenről. - mondta Rin. - Ja és ez fontos. -adott egy zacskót. Belenéztem és mennyei étel illat áradt belőle. Újra megöleltem.
-Megígérem, ha visszaérünk fent a legboldogabb emberré teszlek, megvédelek a balszerencsétől titeket. - szórítottam meg. Felnevetett és anyásan megölelt. - Sunghoon olyan édi a barátnőd! Nem bírom elengedni.
-Na jó megyünk, mielőtt a lányok leszedhetetlenek lesznek egymásról és össze nőnek. - mondta Jeongsung. - Jó éjt. Csá. - ment ki rögtön.
-Jagiya, várj meg. - mondta Rin nevetve futva.
-Sziasztok. - mondtuk egyszerre és becsuktuk az ajtót.
-Újra kettesben. - ült le a kanapéra.
-Kérsz enni? - kérdeztem, a konyhát megtalálva.
-Igen. - mondta, de nem mozdult. Megterítettem, majd sóhajtva felhúztam.
-Na gyere. - mondtam.
-Tudod Rin főztjei milyen finomak? - kérdezte.
-Nem. Milyenek?
-Én se. Ritkán eszünk együtt. - nevetett. Szedett mindenből egy kicsit. Mosolyogva néztem, ahogy falánkkodik.
-Nem eszel? - kérdezte.-De. - szedtem. Megkostólta az első falatot és fel kapta rám a fejét.
-Mi az? - kérdeztem. Szépen lassan gyűltek meg szemei könnyekkel és folytak végig gyönyörű arcán.
-Jól vagyok. Semmi vész, csak...Rin ugyan úgy főz mint...anya... - fakadt sírva.
-Ah.. - olvadtam el. Megöleltem. - A szüleidről sosem beszélsz.
ESTÁS LEYENDO
Irritating Little Devil [Sunghoon ff.] [Befejezett]
FanficMinra a szerelem őrangyala, aki maga mellé egy szörnyen rakoncátlan kisördögöt kapott. Aki nem mellesleg pályázott a szerelmére, megnehezítve Minra könnyűcske kis életét. Ez Park Sunghoon.♡ ✨Bonus Parts✨ 2 Jake Bonus Parts 🐶 3 Ni-ki Bonus Parts 🐯...