Chapter 22

82 7 10
                                    

-Na mi volt? - kérdezte Sunoo.

-Semmi. - mondta Sunghoon.

-Minra. Biztos vagy a döntésedben. Lehet kicsit agresszív is, nem? - súgta apa. - Ahogy rád förmedt az előbb.

-Dehogy förmedt rám. - mondtam. - Csak sürgősen beszélnünk kellett.

-Bátyjó, minden oké? - kérdezte Yeji.

-Igen. - realizáltam, hogy Yeji nem tudja, hogy mi van ma.

-Nagyon sajnálom, hogy ezt itt és most kell közölnöm. - mondta Sunghoon. - De ma van anyukám évfordulója.

-M-ma halt meg? - kérdezte Yeji. Sunghoon bólintott.

-Igen. - mondta Sunghoon. Anya csak tovább húzta a száját.

-Anya. - szólalt meg Yeji, az én anyukámra nézve. Sunghoon is rá kapta a fejét. Anya is sokkolt volt. - Nem eszik? Ki fog hűlni és még nem kezdett bele. - mondta Yeji.

-De, nagyon aranyos vagy. - mondta anya. Sunghoon a kezembe markolt majd lehajtotta a fejét.

-Büszke vagy rám? - kérdezte Yeji újra. - Jól teljesítek gyakornokként és sok barátom van.

-Igen, nagyon büszke vagyok rád. - mondta anya lehajtva a fejét. Sajnálta őket, de valami újra dolog nyílt meg előtte. - Mesélj, hogy jöttetek össze. - fordult Jungwon és Ara felé.

-Munka közbe futottunk össze mindig. - zárta le ennyivel Ara, majd aggódva Sunghoonra nézett, aki még mindig csak a tányérját nézte, remegve vele. Sírt, de megkérte, hogy nem vigasztaljam és foglalkozzak a szüleimmel.

-És ti? - nézett anya barátomra, miközbe elé tolt egy szalvétát, hogy törölje meg az arcát. Sunghoon csak felnézett, majd rám.

-Minra, válaszolnál te? - nézett rám.

-Umm...végülis ugyan úgy mint Jungwon és Ara. Mindig rajtam lógott munka közbe.

-Azt hinnénk, hogy érdekesebb lesz a ti történetetek, mivel egy ördöggel nehezebb megbékélni. - mondta anya.

-Végülis tényleg az. - mondta Sunghoon. - Sok mindenen mentünk együtt keresztül. Ezért sem lennénk képesek egymás nélkül élni. És ezért kértem meg a kezét. - mondta a szüleim szemébe nézve. - Egyet értesz? - nézett rám.

-Igen. - kuncogtam fel. A szüleim nem hittek a fülüknek.

-Miken mentetek keresztül? - kérdezte apa.

-Féltékeny, aggressív picsától elkezdve a kómáig. Vissza szereztük a húgomat is és megkértem a kezed. - mondta Sunghoon.

-Kóma? - kérdezte anya ijedten kapkodva a szemét köztünk. Félve feltettem a kezem.

-Nem is írtál nekünk róla?! - háborodott fel anya. - És te se? - fordult Jungwon felé.

-De nincs baj, még él. - mondta Jungwon nevetve.

-Ez nem egészséges így. - mondta apa anyának.

-Cserébe szintet léptem.

-Amúgy nem olvastátok az újságokban? - kérdezte Ara. A szülők elgondolkoztak és leesett nekik valami.

-Nem tudhatták, mivel nem engedtem kiadni se képeket sem neveket. - mondta Jungwon.

-Nem hiszem el. - fogták a fejünk.

-Most utálnak. - mondta Sunghoon.

-Dehogy. - fogtam meg a fejüket. - Basszus, már csak ez hiányzott. - mondta, majd minden ördög az ajtóra kapta a fejét. Ördög professzorok léptek be az ajtón.

Irritating Little Devil [Sunghoon ff.] [Befejezett] Donde viven las historias. Descúbrelo ahora