Új kor - Az örökség

2.fejezet: Rejtélyek közepette

Ben csak nyugodtan akart aludni, de még azt sem tehette meg, mert megjelent egy lila kis fickó és csak annyit mondtott:

- Te nem Gilly vagy! - kiáltotta ijedten, ahogy menekülésre készült, de Ben reflexei még félálmában is működtek, így leterítve őt egy pillantást vehetett a nyakláncra, melyben felismerte nagyapja Lou képét. De nem sokáig nézhette, mert a lény állon vágta és el is tűnt a semmibe.

- Hé, gyere vissza! - kiáltott utána Ben, de már senki sem volt ott. Így pedig a fiú össze is hívott egy sürgösségi kupaktanácsot.

- Csak, hogy tényleg megértsem. Te láttál valami lila szart ezért mindenkit idehívsz? - kérdezte nagyokat ásítva dühösen Ginny.

- Igen, mint mondtam, mag akart támadni! - nézett rá dühösen Ben. - És amikor visszatámadtam, elfutott, eltűnt! De ezt kapjátok ki. A legfurább az egészben az volt, hogy egy nyakláncot viselt, amiben a nagyszüleim képei voltak - erre pedig mindenki értetlenül összenézett.

- Ben, biztos vagy benne, hogy megtörtént? - kérdezte LJ elélépve. - Mármint a valóságban?

- Ezt hogy érted? Szerinted nem ismerem fel a saját nagyszüleimet?

- Úgy érti, hogy valószínüleg csak álmodtad - nézett rá MiniPix.

- Nem álmodtam! Ritkán látok medálokat a nagyszüleim képével!

- És most hol van a medál? - kérdezte Emília.

- Most nincs nálam. A fura lila lény kimarta a kezeimből mielőtt eltűnt.

- Ben, haver - szólalt meg Edward ásítva egy nagyot. - Menj vissza aludni.

- Lehet tényleg igazatok van - vallota be Ben végül. Hisz tényleg már nagyon fáradt volt. - Menjünk vissza aludni, holnap majd kiderítjük ha mégis van valami.

- Köszönjük ezt a hajnali keltést, majd mindenképp megháláljuk - mondta gúnyosan Ginny, ahogy visszaindult a szobájába, nem sokkal pedig mindenki követte a tettét. Kivéve Emília.

- Az álmok nagyon furcsák, de megér egy nyomozást Ben. Mert lehet jelent valamit - állt meg előtte a lány.

- Ezt vegyem úgy hogy veled is valami hasonló történt? - nézett rá kérdőn a srác, mire a víz mestere heves bólogatásban tört ki és elővett egy rajzot.

- Őt látom már hetek óta az álmaimban és egyáltalán nem tudom ki ez.

- Ez úgy néz ki mint egy zombi halember - jelentette ki Ben, mire Emília elnevette magát.

- Igen, de legalább egy cuki zombi halember. A lényeg hogy utánaolvastam és kiderítettem, hogy Ninjago vízeiben élnek halemberek. Vagyis a legendák szerint. Szóval hiszem, hogy az elemi erőm húz hozzá. Ő lehet a lelkitársam - magyarázta, ahogy továbbra is a fekete hajú, kék színű kigyúrt zombiszerű halemberét figyelte. Emília fura volt, de nem furább mint máskor.

- Ezt elég nyakatekertnek hangzik - rázta Ben a fejét. - Lehet, hogy csak valami horrorfilm egyik szereplőjével álmodsz, de azért köszi. Jó éjt Emília - köszönt el tőle Ben.

- Neked is jó éjt! - intett majd felindult a szobájába.

Ben már akkor érezte hogy valaki követi miután elköszönt Emíliától, ám egy idő után elege lett. Ami viszont meglepetésként érte az az volt, hogy mindvégig a hercegnő követte. Fura.

- Hallottam amit mondtál a lila kis teremtményről - mondta Vania, teljes nyugalomban, mintha már megszokta volna az ilyesfajta támadásokat.

- Nyilván, hisz kihallgattál minket. Nem valami hercegnős viselkedés - nevetett fel Ben. Ezek után nem igen bízott volna meg ebben a lányban.