Aztán amikor végre odaértek a felfedezők klubbjába, egy újabb probléma ütötte fel a fejét.
– Ezeket az információkat csupán tagoknak adhatjuk ki – mondta Cecil, a vénember aki vezette az egész kócerájt.
– De ha elviszik az amuletett búcsút mondhat a városának! – kiáltotta Kalmaar, ahogy rácsapott az asztalra.
– Itt sok olyan tárgy van ami véget vethetne a városnak – rántotta meg nemtörődöm módon a vállait.
– Biztos van valami, amivel megnézhetjük a Vihar amulettjét – nézett vissza rá Emília.
– Egy valami. A szfinx kihívás, de azt már senki sem kérte több évtizede! – nevetett fel a férfi. – A Lord Belgrave-vel történt sajnálatos incidens óta. Borzalom volt – borzongott meg a férfi.
– Akkor én most követelem azt a próbát, bármi is történjék! – kiáltotta dühösen Kalmaar, mire a férfi megrántotta a vállait, majd megnyomva egy gombot megjelent egy szfinx totem előttük.
– Ki fogja megoldani a talányt? – kérdezte a totem.
– Három lehetőségetek van és ha elbuktok, a végeredmény eléggé csúnya lesz – magyarázta Cecil a szabályokat.
– Mi a talány? – nézett fel a totemre a herceg. Meg fogja oldani bármit is dob elé ez a szar.
– Nem kérdez, csak mindig ad. Ha feltétlen, csak úgy igaz. Minden ember reá vágyik. Az is, kin másképp látszik.
– Minden ember reá vágyik? – motyogta maga elé a herceg. – Hatalom – mondta magabiztosan, mire a totemből egy hatalmas lángcsóva csapott ki.
– Rossz válasz – mondta az egyértelműt.
– Akkor meg mi a megoldás?! – nézett dühösen a lányra.
– Majd kitaláljuk, de ne legyél ilyen türelmetlen! – fogta meg a karját a víz mestere.
– Mi az amire mindenki vágyik akkor? – nézett le rá érdeklődve.
– Feltétlen Kalmaar. A hatalom sosem az – rázta a fejét a lány, ahogy rájött mi a megoldás.
– Semmi sem feltétlen. Mindennek van valami ára – kontrázott a herceg.
– A szeretet! – kiáltotta oda a szfinxnek a lány. – A szeretet feltétlen és mindenki vágyik rá!
– Helyes – jelentette ki a totem majd eltűnt oda, ahonnan jött.
– Most, hogy megoldottuk a rejtvényt, mondja, hol van a Vihar amulettje? – nézett a férfire kérdőn Emília.
– Miután egy aukció keretén belül megszereztük, kellett valaki, aki tanulmányozza az amulettet. Artemis jelentkezett a feladatra, nála kell keresni azt – magyarázta Cecil, megigazítva a szemüvegét.
– Artemis? – kérdezte Kalmaar, ahogy egy pillanatig egy emlékkép villant fel a szemei előtt.
– Oh, ő az állatok elemi mestere! Annak idején segített a szüleimnek legyőzni a Nagyobb zabálót úgy hogy elaltatta, míg Juliet el nem teleportálta egy zsebdimenzióba! – ismerte fel Emília azonnal a nevet. – Hol lakik most?

YOU ARE READING
Új kor - Az örökség
FanfictionLloyd Montgomery Garmadon Junior és Leira Juliet Garmadon meghív titeket az Árnyakba, hogy együtt írjatok történelmet! Az ellenség cseles, az érzelmek pedig a tetőfokon. Vajon a ninják tinigyermekei képesek lesznek felülmúlni szüleik örökségét? Vagy...