Új kor - Az örökség

2.fejezet: Az Őrzők és titkaik

– Lloyd. Aranyom, ébredj – hallotta Lloyd a felesége hangját, ahogyan ébredezni kezdett.

– Elina? – ült fel a fejét fogva, miközben a nő mellette térdelt.

– Üdv a fogdában. A helyiek nem valami kedvesek. Vagy értelmesek – kuncogott, ahogy magához ölelte a férjét.

– De pontosan miért is vagyunk itt? – kérdezte Skylor, ahogy Kai felsegítette őt.

– Egy ereklyét védenek. Pontosabban a Vihar amulettet, mely egykoron egy hatalmas vizi szörnyé volt. Wojiraé. A nagyapánk harcolt még vele mikor az angyalokkal átszökött ide – magyarázta Isabel.

– Nagyszerű. Már csak annyi a kérdésem, hogy hol van Annie? – nézett szét kissé idegesen Jay.

– Ezek őslakók. Valószínűleg feláldozzák valami istennek – válaszolta Isabel megrántva a vállait.

– Ezzel nem lett semmi jobb – rázta fáradtan Bella a fejét.

– Nem lehetne, hogy visszamész az időben és... – kezdett bele Kai, de félbehagyta. – Már nincs elemi erőnk...

– Akkor meg hogyan jussunk ki? – kérdezte Skylor.

– Zippy! – jutott Lloyd eszébe a sárkány. – Zippy! – kiáltotta a nevét, mire a sárkány, szájában egy kókuszdióval már meg is jelent.

– Dovah jul faan Zippy. (Sárkányember hívta Zippyt.) – szólalt meg.

– Mondd neki, hogy az őrök lándzsájának a teteje a kulcs – nézett a férjére Elina.

– Bex mii miiraad voth zun do deinmaar. (Nyisd ki nekünk az ajtót az őrzők fegyverével.) – magyarázta, mire a sárkány csak megfogta farkával az egyik közeledő, s eléggé összezavart őrt, megfordította és a lándzájának hegyével kinyitotta nekik a cella ajtaját.

– Mikor tanultál meg sárkányul? – nézett rá Isabel, ahogy kisétáltak. – Apám azt mondta roppant nehéz nyelv.

– Mondjuk azt, hogy ráéreztem – simogatta meg Lloyd Zippy fejét köszönetképpen. – De akkor most mi lesz? Ahogy látom Margó nem lett meg. Találtatok egyáltalán valamit?

– Valószínüleg a szigeten van és hiszem, hogy az amulettet akarja. Elvégre ő a szél elemi mestrere. Az amulett erősebbé tenné – magyarázta Isabel.

– Szerintem nem ez a végső terve. LJ-ék visszajöttek Shintaroból és azt mondta, hogy valaki hatalmas mennyiségben vásárolt fel bosszúkövet onnan – nézett rá Lloyd az unokatestvérére.

– De mire a lányomnak bosszúkő? És honnan lenne annyi pénze? – nézett vissza rá aggodalmasan a nő.

– Ha a legrosszabb eshetőséget nézzük... – szólalt meg Bella. – Lehet hogy Margó valaki sokkal rosszabb keze alatt dolgozik.

– De kié alatt? Nem maradt már komoly fenyegetés Ninjagora tekintve – nézett barátnőjére kérdőn Skylor.

– Attól félek van még egy – nézett vissza rá a nindroid aggodalmasan. – A Sötét hölgy...

– De te nem...?

– Egy paradoxonba zártam be, arra ítélve, hogy újra és újra átélje a csatánkat – magyarázta. – De ha valahogy kiszabadult, vagy rosszabb, valaki kiszabadította... Akkor Ninjago nagyon nagy bajban van.

– Viszont így nincs vesztegetni való időnk. Haza kell mennünk, hogy pontot tegyünk az i-re. Nem tölthetünk itt... – viszonk ekkor már megint megütötték őket árammal.