Én és a legjobb barátom

21.

Apu autója még otthon volt, mikor kiléptünk a Collins házból. Átsétáltunk az úton, a kapunkig. Kinyitottam és az ajtó felé lépkedtünk. A kilicsre helyeztem a kezem és lenyomtam, az ajtó kitárult előttünk, ahogy az üres lakás is. Ahol csend telepedett, egészen addig amíg be nem léptünk. A cipőmért nyúltam, hogy kioldjam a fűzőt, és ekkora hallottam meg, a lépéseket az emelet felől. Levettük a cipőnket és a nappaliba sétáltunk, Rufus egyből ledőlt a kanapéra. Én pedig mellé ültem. A lépések egyre hangosabban lettek amíg végül megnem hallottuk...

-Hogy vagytok szerelmesek?-Kérdezte mosolyogva apu, és megállt előttünk. Halványan égve megráztam a fejem, és apura egy "ez most komoly?" nézéssel néztem. Mire még nagyobb vigyorral az arcán nézett minket. Amíg én égve ültem a kanapén, Rufus a beszóláson fel nevetett.

-Minden oké.-Válaszolt a fiú.

-Idejen volt már Ruf. Delaney hamarabb rájött mint, hogy te megembereld magad, és elmondd neki.-Nevetett most apu, mire Ruf kezdett el égni. Az arca elpirult és hitetlenkedve nézett apura.

-Azt hittem ez köztünk marad.-Vakarta meg a tarkóját.

-Mióta tudod apu?-Kérdeztem.

-Emlékszel arra amikor Vickynél aludtál, Ruf pedig itt? Amikor meccset néztünk.

-Igen.-Bólintottam.

-Na, azóta tudom.

-Olyan régóta?-Kerekedett el a szemem.

-Kicsúszott a számon.-Suttogta Rufus.

-Én örülök, hogy elmondtad. Nem ért legalább váratlanul....bár azt hittem, hogy hamarabb megtörténik.-Mondta apu, és mellénk ült.

-A jó dolgokra várni kell.-Mosolyogtam.
És kb. ki is beszéltük apuval a történteket. Igazából nagyon örült nekünk. De sajnos mennie kellett dolgozni, ezért összeszedte a cuccait és elindult, és ketten maradtunk a házban. Felmentünk a szobámba. Rufus egyből az ágyamra vetette magát.

-Én nem maradhatok a csajos cuccon?-Kérdezte angyalian. Mire csak megráztam a fejem.

-Nem. A fő téma úgyis te leszel.-Mondtam nevetve.

-Nagyon helyes. -Bólogatott.

-Na de segíts kérlek.
Rufus felállt és megágyaztunk négy személyre. Kicsit összepakoltunk a szobámban, és 5 órára készen is lettünk. Rufus addig marad amíg a lányok meg nem érkeztek. Rendeltünk pizzát és vártuk a lányokat, akik megis jöttek elég hamar. Rufus azt mesélte közben, hogy ő átmegy Deanhez, és elmeséli neki, hogy becsajozott. Ezen csak grimaszoltam, mire nevetve adott egy puszit a homlokomra. Közben az ajtó felé vettem az irányt, és behívtam a vendégeimet.

-Sziasztok.-Köszöntem mosolyogva.-Gyertek.-tártam szélesebbre az ajtót.

-Szia Laney.-Ölelt meg Vicky és besétált.

-Sziaa.-Ölelt át jó szorosan Lidia.-Jól nézel ki.-Vizslatott végig.

-Köszi. Te is.

-Helló Delaney.-Ölelt meg végül Kitty.
Besétáltak és ledobták a cuccukat. Majd megjelent Rufus. Az ajtó félfának dölve nézte ahogy beengedtem a lányokat.

-Lányok ő Rufus...-Mutattam a mosolygós fiúra. Mivel még személyesen nem találkoztak vele, csak Vicky.

-Helló csajok.-Köszönt Ruf. Majd a hajába túrt és rám mosolygott. Még a lábaim is megremegtek a nézésétől, bele kellett kapaszkodnom az ajtóba. Az arcom egy pillanat alatt elpirult.

-Ooo helló Delaney pasija.-Köszönt Kitty feltűnően, kiemelve a "pasi" szót.
A lányok kuncogtak, amíg Ruf összezavarodva nézett, majd rám pillantott mire legyintettem, hogy engedje el, ez lányos dolog.
Lányok egyből Rufusnak estek, és beszélgetni kezdtek vele. Burkoltan a kapcsolatunkról kérdezték, ami egy napja tartott, de már mindent tudni akartak. Ruf vissza fogottan válaszolt. De utána valahogy elterelte a témát, és már nem csak kettőnkről volt szó. Rufus olyan félórát maradt még majd mondta, hogy indulnia kell. Ami talán kicsit túlzás volt, inkább csak nem akart zavarni. Kikísértem amíg a kányok előpakolták a cuccaikat. Amint kiléptünk az ajtón, gyengéden megfogta a kezem, ami annyira jól esett, hogy egyből elöntött a melegség. A kapuig kísértem, majd jó szorosan megöleltem.