– Mizu van, Felix? – kérdezte vigyorogva Jisung, mikor találkoztak az iskola előtt.
– Semmi. Itt a füzeted, kösz, hogy odaadtad! – nyújtotta át a jegyzetekkel teli füzetet Minhonak a szőke.
– Á, szóval el tudtad kérni Hyunjintól.
– Mi van amúgy vele? – kérdezte a szeplős, amikor már a terem felé tartottak Jisunggal, és Hyunjin még sehol nem volt. – Késni fog?
– Ó, ma nem jön be – rázta a fejét a fekete hajú.
– Honnan tudod?
– Mármint... Sokszor csinál ilyet. Lehet, hogy bejön, lehet, hogy nem – vont vállat az idősebb, majd még mielőtt Felix bármit is kérdezhetett volna, berohant a terembe. Felix csak kérdő tekintettel leült a helyére.
———
– Hogy sikerült?
— Hát... Nem lett olyan szar, amit vártam. Minho jegyzetei segítettek egy kicsit.
– Jó neked. Nekem karó lesz – válaszolt Jisung vállat vonva, majd nagyot harapott a szendvicsébe. Felix erre csak megforgatta a szemeit.
Ekkor hirtelen egy világosbarna hajú fiú rohant be az ajtón, kétségbeesett arcot vágva. Egyenesen Jisunghoz ment.
– Van egy kis baj... – kezdte hadarva, majd amint észrevette, hogy a beszélgetést Felix is hallja, Jisungra nézve az ajtó felé biccentett. – Gyere ki! Most.
– Ne aggódj, mindjárt jövök! – mosolygott biztatóan a szőkére Jisung, de Felix látta, hogy amikor a fiú azt hitte, hogy a szeplős már nem láthatja őt, lehervadt a mosoly az arcáról, a helyét aggodalom vette át.
Most mégis mi történt...?
———
Felix úgy döntött, hogy nem megy utánuk, de amikor már fél órája ment a tanóra, és Jisung még mindig nem ért vissza, Felixben győzött a kíváncsiság. Kikéredzkedett a mosdóba.
Valószínűleg semmi közöm az egészhez, de minden érdekesebb, mint a matek óra.
A folyosókon nem találta meg őket, és már épp feladta volna a keresést, amikor hangokat hallott kiszűrődni az egyik teremből. Jisung hangját egyértelműen felismerte.
Közelebb ment a terem ajtajához, és fülelni kezdett.
Minho is ott volt.– De hiszen ezzel szembementek a megállapodással! – sziszegte idegesen Jisung a fal túloldaláról.
– Elvileg valaki felbosszantotta Junseot... – sóhajtott Minho.
– És az engem mit érdekel?! Az a valaki kurvára nem velünk van!
– Ezt mondd Junseonak! Ő verette meg Hyunjint!
Felix erre lefagyott.
Valaki megverte Hyunjint?– Nem mehetünk most oda. Többen is vannak, a helyzet ennél már csak rosszabb lenne!
– Mondtam, hogy nem jó ötlet, ha Hyunjin abban a bárban marad... – Ez egy kissé idegen hang volt, Felix úgy gondolta, valószínűleg az a fiú lehet, aki elrángatta Jisungot.
Felix meg sem várta a beszélgetés további részét, szinte gondolkodás nélkül cselekedett. Az anyukája mindig azt mondta, hogy ha tud, segítsen másokon. És Felix egy valamihez nagyon jól értett: a verekedéshez.
Szó nélkül kirohant az iskolából, és a bár felé vette az irányt.
Nem telt bele nagyon sok időbe, de a nagy sietségben így is kicsit elfáradt. Remélte, hogy Hyunjin még mindig itt van. Igazából csak kérdőre akarta vonni, hogy mégis mi ez az egész.
Ahogy a bár elé ért és már nyúlt volna az ajtó kilincséhez, a vasajtó hirtelen kivágódott, és jó erősen Felixnek csapódott. A fiú káromkodva kapott az orrához, amiből egyből ömleni kezdett a vér.
Az ajtón kilépő ijedten nézett az ajtó mögé, majd kitágultak a szemei.
YOU ARE READING
megbízol egy idegenben? | hyunlix
Action"Not one scar on my heart came from the enemy. They all came from people who said they loved me." mafia au egy szabály van: ne bízz senkiben! ( életemben először írtam ilyesmit, szóval valószínűleg össze-vissza lesz minden, és nem is lesz a legjobb...