megbízol egy idegenben? | hyunlix

9.

– Hyunjinnak és Channek amúgy mi baja egymással?

Eltelt két hét és Felix még mindig nem tudta bejárni az egész főhadiszállást. Egyre többet tanul a különböző maffiaszervezetektől, azt is megtudta, hogy az országban jóval több van, mint az a kettő amit ő eddig ismert. Minho azt mondta neki, hogy örüljön addig, amíg nem bosszantják fel a többieket, mert egynél többel egyszerre biztos nem bírnának el.

Most Felix, Jisung és Minho Jisung lakásán pihen.
Mivel Felix az egyetlen, aki tudja, hogy együtt vannak, sokkal könnyebben be tudták őt fogadni, mint a többieket, és hamar meg is szokták egymás társaságát.
Felix néha rájuk szól, hogy azért ne essenek nagyon egymásnak az ő jelenlétében, és eléggé mérges, amikor ez mégis megtörténik, de a szíve mélyén csak mosolyog, hiszen most végre úgy érzi: nincs egyedül. Vannak körülötte emberek, akik nem nézik őt levegőnek. És ez nagyon jólesik neki. Jisung néha még egy két tanácsot is kér tőle az önvédelemmel kapcsolatban.

– Hát...  Mondjuk, hogy azért, mert nagyon eltérnek a módszereik. Hyunjin kerüli az erőszakot, míg Chan... üldözi azt.

– Még mindig nem értem, Hyunjin hogy bírja itt ki egy ilyen személyiséggel és világnézettel...

– Ó, Hyunjin nem olyan szent, mint azt te hiszed! – nevetett fel Jisung a kanapén feküdve.

– Sosem mondtam, hogy szent... De igazad van, hiszen nem is ismerem.

– Akkor menj, és ismerd meg – ült le a kanapéra Minho, amit csak úgy tudott megoldani, hogy szépen lelökte Jisungot a földre.

– Ehh, nem akarom. Idegesítő.

– De hiszen nem is beszélsz másokkal rajtunk kívül.

– Nekem elég az, ha ti itt vagytok.

– Hát nagyon cuki vagy, de ha minden egyes percben velünk vagy, akkor megfosztasz egy párt az egyedülléttől – ingatta a fejét Jisung.

– Ez nem igaz, sosem zavarok! – ellenkezett Felix.

Minho erre csak felhúzta a szemöldökét, majd vigyorogva húzta magához közelebb a barátját, hogy az ajkaira hajolhasson.

Felix egyből felpattant a szőnyegről és fintorogva lépett ki a lakásból, majd drámaian az égre – vagyis ebben az esetben a barlangszerűség homlokzatára – nézett.
Csak így kitorlaszolnak egy olyan szegény és ártatlan fiút, mint én?

———

– Megint itt?

Felix hátra sem fordult amikor válaszolt a fiúnak.

– Van egy olyan érzésem, hogy direkt jössz ide mindig.

– Ezt én is mondhatnám rólad... Ugye tudod, hogy ennél szebb helyek is vannak a világon?

– Az lehet, de muszáj beérnem ezzel, mást nem ismerek a környéken.

– Akkor gyere velem. Mutatok egy szebb helyet.

– Nem bízom benned. Mi van, ha leszúrsz egy sikátorban?

– Ha meg akarnálak ölni már nem élnél.

– Ne legyél ebben olyan biztos – kacsintott Felix, majd végre elindult a fiú után.

———

– Úgyis itt volt már az ideje, hogy kicsit kimozdulj az Ösvényről. – Már a belváros forgalmas utcáit járták; Hyunjin tudatosan ment előre, Felix pedig követte őt.