megbízol egy idegenben? | hyunlix

14.

Amikor beértek az Ösvény közepén levő főépületbe, Chan már idegesen várt rájuk.
Amint meglátta Felixet közeledni, elrugaszkodott az íróasztalától amin eddig támaszkodott, majd látszólag nyugodtan a szőke felé sétált.
Felix már épp szólásra nyitotta volna a száját, amikor Chan hirtelen bevitt neki egy elég jól célzott ütést, és, bár Felix készült rá, az öklös így is olyan lendületes volt, hogy a fiú a földön találta magát, szája pedig egyből megtelt vérrel.

– Chan, mi a fasz?! – ment volna közelebb idegesen Hyunjin, de Minho a vállára téve a kezét megállította őt.

– Ne most... – suttogta neki. Ő sem volt a legjobb passzban.

– Te rejtegetted őt, ugye?! Mint valami kis királylányt a toronyban? Baszd meg, Hyunjin! Tudod, hogy hányan szálltak rám emiatt?

– Hiszen szinte semmit nem csináltam, ugyan már! – forgatta a szemeit Felix. Még mindig szédült kicsit, de már fel tudott állni.

– Terepre jössz velem.

Felixet nyugtalanította Chan nyugodt hangneme.

– Mi?! – Hyunjin ijedten nézett Chanre, hevesen rázva a fejét. – Ne csináld ezt vele is, még csak alig van itt két hónapja! Nincs felkészülve egy...

– Nem fogok kivételezni vele – vágott közbe az ausztrál. – Készen áll, a mostani kis incidense után biztos... – horkantott lesajnálóan.

Felix nem értette, hogy miért ilyen nagy dolog az, hogy bevetésre megy. Már amúgy is keresni akarta ezzel Chant. Most legalább kipróbálhatja magát terepen is.

– Chan... Muszáj ezt? – húzta a száját Minho is kelletlenül. Ha valaki, akkor csak a testvére tudta lebeszélni Chant valamiről, de most a fiú hajthatatlan volt.

– Ő választotta ezt az életet, hát tanulja meg kezelni is! Jisung, te velem jössz, most!

Jisung eddig tisztes távolságból emésztette a történteket, így most megijedt, amikor az idősebb hirtelen őt szólította.
Minho arcán átsuhant az aggodalom, de gyorsan rendezte a vonásait és elment megkeresni Changbint, ugyanis tudta, hogy Chan miről akar beszélni.

———

– Még nem késő...

– Hyunjin, mégis mi a fasz van veled? Nem történt semmi! És nem is fog! Nem vagyok gyerek, légyszíves ne kezelj így!

– Te pedig ne viselkedj úgy, mintha halhatatlan lennél, aki nem fél semmitől! Biztos, hogy van valami, ami miatt forgolódsz minden éjjel. Van valami, amitől félsz, sőt, rettegsz! Hiszen látom a szemedben! Mi az? Mondd, mitől félsz?

Felix idegesen megszaporázta a lépteit; semmi kedve nem volt most az idősebbel beszélni. De a szőke nem akarta békén hagyni. Már fél órája folyamatosan azon volt, hogy lebeszélje őt erről az egészről.
Nem mintha lenne bármi választásom...

– Felix, tudom, hogy milyen vagy, amikor senki sem figyel. Én...

– Hyunjin! – hallatszódott a távolból Jeongin hangja. – Gyere az ötöshöz!

Hyunjin idegesen sóhajtott egyet, és egyből eltűnt, mielőtt Felix még reagálhatott volna bármire is.
Ennek mégis mi baja?

———

– Ne legyél már ennyire nyúzott!

– Már hogy ne lennék? Még mindenki más alszik! – vágott vissza fáradtan Felix, mikor hajnali négykor Chan érte jött a furgonnal.