BAD LOVER - Jungkook ff. [~Befejezett]

20. Rész - Modell

- Rendben, most kicsit jobban nézz el balra.

- Most hajlítsd be a jobb lábad és nyújtsd ki a kezeid.

- Szemek.

- Száj.

- Rendben meg vagyunk. - a hatalmas lámpák miatt, nem tudtam kivenni, hogy HaJoon elégedett volt-e a lassan egy órája tartó munkámmal, vagy pedig csak feladta már. Az egyik ott dolgozó segédlány, gyorsan átnyújtott nekem egy blézert, hogy ne fázzak a ventillátoroknak köszönhetően eléggé hűvös helyiségben, én pedig azt összehúzva magamon, követtem a tekintetemmel az ügynökség fejét. A férfi odament az egyik emberéhez, aki már belekezdett a képek válogatásába és Joon ritmikusan dobolva a képszerkesztő székének támláján elemezte a képeimet. Körbenéztem, majd mikor láttam, hogy másnak nincs rám szüksége, még mindig összehúzva a blézerem tipegtem oda hozzájuk a magassarkúmban. Kicsit pipiskedve néztem el HaJoon válla felett, s próbáltam lépést tartani a gyorsan klikkelő emberével, hogy felfogjam, mit is látok.

- Ez! Állj meg és nagyíts rá. - mutatott a képernyőre hirtelen a főnök, ami miatt picit megugrottam, mert váratlanul ért. Hunyorogva igyekeztem kielemezni a tartásom, az arckifejezésem és azt kellett mondanom, hogy a kép tényleg nem volt rossz.
- Küld el az ELLE-nek és a W-nek is továbbítsd, hátha tetszik nekik. Továbbá válassz ki öt képet, amit küldj szét pár italgyártó cégnek. Szerintem a mai trendekkel valaki ilyet keresnek, az új reklámjukhoz. - hadarta, mint aki már százszor kiosztotta volna ezeket a feladatokat. - Gondolok itt Coca Cola-ra, Red Bull-ra és a társaikra. Esetleg egy Nespresso reklám, ha most kicsit leszállnak George Clooney-ról. - alig akartam elhinni, amit hallok. Nem számítottam arra, hogy a második napon, már ennyi potenciált fog bennem látni a nagyfőnök. Főleg úgy, hogy pontosan tudta mennyire sokat hibáztam az elején, amiatt mert izgalmamban remegtem és mindent, amit csak lehetett elrontottam. Hol nem húztam ki magam, hol az arckifejezésemet nem figyeltem. Egyszóval a bemutatkozó napom elég gázos volt. Emiatt csodálkoztam, hogy most meg hatalmas magazin és gyártó nevek kerültek említésre a képeim mellé. Leírhatatlan volt az érzés.

- Ha meg van minden, küldd át nekem kérlek. - tette még utoljára hozzá a főnök, majd elindult az irodája felé és mivel intett nekem, ezért én is igyekeztem a tempóját tartva követni. Az ajtónál várt rám, s mikor beléptem én is az egyébként unalmasan fehér szobába, becsukta az ajtót mögöttem. Körbekémlelve toporogtam az asztala előtt, gyorsan végig futtatva tekintetemet a kirakott magazinokon, okleveleken. Megtiszteltetés volt egy ilyen nagy embernek dolgozni.

Lassan rávezettem a tekintetemet HaJoonra, aki épp akkor fejezte be a testem végig mérését, ellökve magát az ajtótól sétált mellém.

- Jó voltál ma. - mondta, miközben matatott valamit az egyik szekrényben.

- Köszönöm. A lehetőséget is. - válaszoltam miközben a hátam mögött összekulcsoltam a kezeimet. Rám nézett egy pillanatra, majd oldalra és villantott egy vigyort, ahogy elővett egy üveg pezsgőt és két poharat.

- Nincs mit megköszönnöd. Ha valaki tehetséges, az megérdemli, hogy előrébb tudjon lépni. - nagy pukkanással bontotta ki az üveget, majd elkezdte kitölteni annak habzó tartalmát a két pohárba. Mikor ezzel megvolt, odasétált hozzám és átnyújtotta az egyiket. - Nem mellesleg, ha valaki ennyire szexy, akkor szinte bárhogyan el tudja adni magát. - lepillantott, majd ismét a szemembe nézett egy sármos mosollyal. Mi tagadás zavarba jöttem rendesen, amiért ennyire szókimondó volt. Habár biztos mindegyik jobb modellének ezt mondta. Vöröslő arccal, elvettem tőle a poharat, majd miután koccintottunk igyekeztem minél gyorsabban lehúzni annak tartalmát.

- A közös munkára. - biccentett egy félmosollyal az ajkain, s lassan belekortyolt a pezsgőbe engem vizslatva. Azt se tudtam hova nézzek. Fogalmam sincs miért reagáltam így rá, hisz alig ismertem. Jó oké, rettentő helyes volt, de nem hittem, hogy ennyitől remegni kezd a lábam.

- A közös munkára. - emeltem meg a poharam én is, igaz annak tartalma addigra körülbelül a felére csökkent. - Mindegyik modellével pezsgőzik? - kérdeztem a combomon dobolva, miközben szétnéztem az irodájában ismét. Nem tudom mi közöm volt ehhez és, hogy miért tettem fel a kérdést, de az biztos, hogy utána nem tudtam a szemeibe nézni.

- Nem, csak akik a legjobbak. - felelte, de a hangján lehetett hallani, hogy még mindig mosolyog.

- Áh. - belekortyoltam ismét a pezsgőmben, lábaim már keresztben voltak. Lehet a tudatalattim védett egy.. bizonyos helyet, mert érezte, hogy veszélyt jelenthet ez a férfi és az ő sármja rám nézve.

- Van barátod? - kérdezte hirtelen, mire majdnem kiköptem a pezsgőm.

- Nem, nincs.. - mondtam köhécselve, amin ő jól mulatott. - És önnek? - kérdeztem, de ő csak felvonta a szemöldökét. Letette a poharát az asztalra, majd zsebre dugta a kezeit és elém sétált. Szemeiben valami érdekes csillogott, s egy pillanatra jól esett ez a fajta figyelem egy olyan férfitól, akinek nem volt barátnője.. vagyis igaz erre a kérdésemre még nem kaptam választ, de volt egy olyan érzésem, hogy nincs neki.

- Tegeződjünk kérlek. Nem sokkal vagyok idősebb nálad. - mondta lenézve rám. - Amúgy nincs. - mondta mosolyogva, majd annyira közel jött hozzám, hogy szinte éreztem a mozdulata által generált "szelet". - De térjünk is a lényegre. Tudom, hogy ez a második napod, de ha gondolod jövő héten lenne egy fehérnemű reklám, amihez szerintem passzolnál. - szerintem ez a férfi értett ahhoz, hogy hogyan hallgattasson el, hisz ismét alig bírtam megszólalni. Legbelül valahogy felszabadultam. Lehet nem mondta ki és én pedig nem mindig olvastam jól az emberek testbeszédében, de szerintem bejöttem neki. Nagyon szükségem volt arra, hogy valaki végre nőként tekintsen rám.

- Ha úgy gondolod illenék bele, akkor szívesen megbírkózom a feladattal. - mondtam sejtelmes arckifejezést felvéve magamra, majd lassan lépkedve kikerültem őt és letettem én is a poharam az övé mellé.

- Sablonos interjú szöveg? Érdekes. - vigyorgott rám mikor ismét mellé lépkedtem.

- Hát ha bejön, akkor bejön. Mindenesetre remélem nem fogok csalódást okozni. - hajoltam meg előtte udvariasan és elkezdtem lassan kimenni a szobából. Látszott, hogy tetszett neki az, hogy ennyire alázatos voltam annak ellenére, hogy a szemeimben látni lehetett, hogy nekem is mennyire tetszett ez az egész.

- Ó te sosem. - mosolygott rám, majd megnyalta a felső szemfogát.

Akkor döbbentem rá, hogy mennyire nem jó Jungkookkal ilyen macska-egér játékot játszanunk, hisz elértük azt a pontot, hogy én rendesen feszült voltam, amiatt, hogy egy nyamvadt csókot sem tudok kapni tőle. Így abban a pillanatban talán túlságosan is szuggeráltam HaJoon ajkait. Zavartan megráztam a fejem, majd egy mosolyt küldve neki, gyorsan kirohantam a helyiségből.

Azt viszont még elcsíptem, ahogy halkan felkuncog, mielőtt folytatta volna a munkáját.

~~~
Kedves Olvasóim!
Ne haragudjatok, hogy csak most jöttem a következő résszel. Leutaztam vidékre és minden napom futkározásból állt. Remélem lesz annyira jó ez a rész, hogy kárpótoljalak titeket❤️
Tetszett a rész? 🙂

xXSunnyXx