- A mai feladat témája a "közelség". Ezekben a szettekben igazán át tudjátok majd adni, remélhetőleg, a párotokkal, hogy mit is jelent ez a szó fotón megörökítve. Szeretném, hogy jól belemásszatok a másik intimszférájába, olyanszinten, hogy még én is kényelmetlenül érezzem magam. - mondta, s összecsapva a kezeit nézett rajtunk végig.
Én is így tettem. Mindegyik lány, egytől-egyig feketében volt. Aki mégsem, az bőbb ruhát vett fel, nem pedig azt a testhezállót, amit én is. Kezdtem megijedni, hogy félreértelmeztem a feladatot és azért nincs senki olyanban, mint én, de Felix, mintha csak megérezte volna gondolataim, a vállamra tette az egyik kezét és gyengéden megszorította. Éreztem valaki tekintetét magamon, így reflexszerűen fordítottam a fejem balra. Jungkook volt az, "meglepőmódon", és Felix kezét szuggerálta a vállamon, majd mikor észrevette, hogy nézem, rám emelete tekintetét és kérdőn felvonta az egyik szemöldökét.
- Nos akkor. Ki szeretné kezdeni? - nézett minket az oktató én pedig ismét előre fordultam. Egy lány páros jelentkezett elsőnek. - Rendben. A többieket arra kérem rendeződjenek valamilyen sorba és ha szólok jöjjön a következő, hogy beleférjünk az időbe. Ti pedig álljatok a kamera elé. - intett a lányoknak és már el is kezdték. Mi Felix-el a sor vége fele álltunk, Jungkook pedig a legvégén a szőkével. Ezt csak onnan tudom, hogy mögülünk jött a sok "Jungkookieeee", de nem szerettem volna odanézni, nehogy úgy jöjjön le, keresem és érdekel, hogy hol van. Úgy éreztem magam, mint gimiben, mikor elhalad előtted a crushod és te meg vagy győződve arról, hogy bejössz neki, pedig ő azt se tudja ki vagy.
Igyekeztem minden kritikát megjegyezni, amit mondott a férfi, hogy azokat lehetőség szerint elkerüljük. Észrevettem, hogy úgy igazán senki sem mer belemászni a másik buborékjába, hanem mindig van egy pár feszélyezett centi közöttük.
- Mennyire vagy szégyenlős? - kérdeztem a mellettem ácsorgó páromtól, még mindig az épp soron lévőket tanulmányozva.
- Csapassuk. - mondta és hallani lehetett ahogy vigyorog.
- Tisztában vagy vele, hogy emlékezetes akarok lenni, ugye? - sandítottam rá a szemem sarkából.
- Ez csak természetes. Viszont a hajad kiengedném és kicsit áttúrnám megint.- mutatott rám. Szó nélkül tettem amit mondott. Valahogy kezdett kialakulni a bizalmam felé. Nagyon el kellett engednem magam a következő percekben, ezért ez épp kapóra is jött, de az se volt hátrány, hogy kifejezetten jól nézett ki srác. Valahogy nem kellett sokat győzködnöm magam arról, hogy hozzá nem is lesz olyan rossz közel lenni.
- Ennyi. A következőt! - kiáltott az oktató és mintha enyhe csalódottságot, illetve lemondást véltem volna felfedezni a hangjában. Kicsit se adta fel ez a leckét és nyomott rám egy extra stresszt az, hogy tudtam a hozzáállása már korántsem annyira lelkes, mint mikor megérkezett. Ugyanis mi voltunk azok a "következők".
Felix magabiztosan sétált a fotós elé, én pedig mögötte igyekeztem követni a példáját. Mély levegőt vettem és igyekeztem azt kifújva kiüríteni minden bizonytalanságot, stresszt a szervezetemből. Testemben szétáramlott az önbizalom és szinte már magabiztosságtól lángoló tekintettel léptem oda Felix mellé és kezdtünk el pózolni. Olyan összhangban mozogtunk, értünk egymáshoz, mintha már ezer éve ezt csináltuk volna. Beletúrt a hajamban és homlokát a halántékomnak nyomta, míg én mellkasán tartottam kezeim és egyik lábamat átkulcsoltam a derekán. Beleültem az ölébe, a kezei derekamon voltak, míg én a hajába kapaszkodva fordultam hátra a kamerába, köztünk még egy kis levegőt se lehetett találni.
Bár a fények miatt ismét csak sziluetteket láttam, de azt mégis ki tudtam venni, hogy elkezdett mindenki minket nézni. Az oktató hallhatóan belelkesült és izgatottan igyekezett instrukciókat adni, amikkel mi jobbak lehettünk.
- Ez az! Így kell ezt csinálni. Nagyszerű! Olvadjatok egybe! - mondogatta izgatottan, mi pedig úgy változtattuk a közelebbnél is közelebbi pózokat, hogy egy hajszál sem fért el köztünk. Volt hogy Felix terpeszbe állt én meg átbújva két lába között dőltem a combjára a plafont nézve, ő pedig a kamerával tette ugyanígy.
- Szupeer. Most pedig nyald meg! - mondta az utolsó pózunknál az enyhén szólva "merészebb" instrukciót.
Kettőt pislogva néztem Felix hozzám nagyon közel lévő arcát és igyekezve nulla hezitálást mutatva megragadni és kinyújtva a nyelvem úgy tenni, mintha épp végig nyaltam volna rajta. Ő rezzenés nélkül nézett ismét a kamerába. Ha lett volna időm gondolkodni, biztos hogy megkérdőjeleztem volna ezt, de abban a pillanatban túlságosan bizsergett mindenem az izgalomtól és ezért, mint egy robot, csak csináltam amit mondtak.
- És ennyi. Hát ez csodálatos volt. Az az összhang, ami köztetek van elképesztő. - lépett az oktató is a "fénybe", így végre láttam őt. - Új lány. Nagyon jó volt ez a ruha választás. Viszont magasra tetted a lécet, mert legközelebb is ilyen teljesítményt várok tőled. - mutatott rám. Határozottan és eltökélten bólintottam. Még intézett egy két dicséretet Felixhez is, de a figyelmem egy pillanatra Jungkookra téved, aki kikerekedett szemekkel bámult rám. Nem tudtam semmit kiolvasni a tekintetéből, túl sok érzelem cikázott benne.
Összeszedtük a cuccainkat, majd elindultunk az öltözők fele. Pont Jungkookék mellett kellett elhaladnunk, így hallhattam, ahogy a szőke lány suttogva és kissé idegesen mormogta, hogy "át kell öltöznöm." Jungkook tekintetét továbbra is éreztem magamon, de nem tudott érdekelni. Túlságosan örültem annak, hogy sikerült, megcsináltuk és habár csak "új lány"-ként, de megmaradtam az oktatónak.
- Hé, Felix! - szóltam oda a srácnak. Meg akartam neki köszönni, amit tett értem, mielőtt elnyelte volna az öltözőfülke. - Jó voltál. - mondtam.
- Te is. Habár szinte még mindig érzem a nyelvedet az arcom mellett. - törölt le egy képzeletbeli nyálcsíkot a bőréről, én pedig elnevettem magam. Ő lágyan elmosolyodott és csak nézett engem, szinte már zavarba ejtően sokáig. Abban a pár pillanatban tűnt fel, talán először, hogy milyen szép a tekintete, mikor az rám irányult, illetve hogy mennyire helyesnek volt megalkotva az arca. Szőke haja kicsit izzadtan tapadt a homlokához, állkapcsa izmos volt még is vékony és éles, kulcscsontja kilátszott a felsője alól, izmos karjai pedig gyönyörűen keretezték a testét.
Megköszörültem a torkom és felvonva egyik szemöldököm néztem rá kérdően.
- Most mi az? - kérdeztem.
- Remélem a következő téma valami vidám lesz, mert gyönyörűen nevetsz. - felelte fejét oldalra biccentve és még mindig mosolyogva. Nagyokat pislogva próbáltam hova tenni, amit mondott, de nem sikerült. Bók volt ugyan, de nem hangzott udvarlós bóknak. Inkább barátinak, de nem tudtam eldönteni, mert még sose kaptam ilyet senkitől.
- Én pedig remélem, hogy a következő téma a holdra szállás lesz, mert mindig is űrhajós akartam lenni.- vágtam rá zsigerből, mert kezdtem zavarba jönni, amit mindenáron el szerettem volna kerülni az egyetem alatt. Taktikám sikeres volt, ugyanis ő hangosan nevetni kezdett, amit nem bírtam ki, így én is nevetni kezdtem. Tőlünk zengett a terem, de abban a pillanatban észre se vettem? hogy milyen hangosak voltunk.
- Jungkook, koncentrálj a partneredre. Nem ezt a pózt mondtam. - hallatszódott az oktató, kicsit türelmetlenebb hangja. Kook, mikor felé fordultam, még épp mélyen a tekintetembe fúrta sajátját, majd az oktató felszólítására lassan elfordítva a fejét nézett az irányába és elhelyezkedett picit a szőke karjaiban, de mikor ezzel meg volt, ismét rám, majd Felix-re nézett. Csakhogy kvittek legyünk, én is szemügyre vettem szőke partnerét, aki meg kell hagyni tényleg nagyon belemászott Jungkook intimszférájába, de az szerintem más fajta kellemetlenséget váltott ki a tanárunkból, mint amire ő gondolt az óra elején.
- Khm... Yana kérlek egy hangyányit kevésbé.. pózolj... - vakarta meg a férfi kellemetlenül a tarkóját, de a lány mintha meg se hallotta volna.
Áh.. Szóval Yana.
~~~
Kedves Olvasóim!Nagyon köszönöm, hogy elolvastátok ezt a részt is. Habár nem tudom hogyan, de a 4.résznek több a megtekintése, mint az előtte lévő kettőnek 😅
Hálás vagyok a vote-okért és a kommentekért. Mindig feldobják a napom ❤️Remélem tetszett ez a rész is!
xXSunnyXx
YOU ARE READING
BAD LOVER - Jungkook ff. [~Befejezett]
Fanfiction- shadow from the past - "- Jaj és még valami. Seo te leszel Jungkookkal. - amint kimondta, én pedig felfogtam, megállt bennem az ütő. Kicsit lesokkolva kerestem meg Kookot a tekintetemmel, aki épp az ingujját tűrte fel és már engem nézett. Na így...