27. Rész - Bocsánatkérés

475 34 21
                                    

Az első dolgunk hazaérve az volt, hogy letusoljunk, mivel mindketten bőrigáztunk. Én az egyetemhez közeledve már annyira vacogtam, hogy a hideg víz is forrónak hatott. A ruhaválasztásomkor nem számoltam azzal az aprócska ténnyel, hogy bár néha már melegebbek voltak a nappalok, az éjszakák még mindig hűvösek voltak ahhoz, hogy valami hosszú ujjú nélkül legyünk kint a szabadban.

Miközben a forró érzetet keltő langyos víz csordogált a testemen, fohászkodtam Istenhez, hogy ne legyek náthás holnapra, mivel vizsga hetek következtek és a világért se szerettem volna piros orral, Rudolfként virítani a portfoliómon. Igyekeztem sietni a tusolással, mivel Jungkook is reszketett már mikor hazaértünk. Sok akaraterő kellett ahhoz, hogy rá tudjam magamat venni arra, hogy kilépjek a zuhanykabin meleg párájából a hidegebb fürdőszobai levegőre. Gyorsan megtörölköztem, kifésültem a hajamat, majd felvéve egy otthoni, krém színű melegítő szettet, kimentem a szobánkba, ahol Jungkooknak már valóságos jégcsapok lógtak az orrából.

- Mehetsz! - mondtam neki, miközben gyorsan felkötöttem egy kontyba a hajamat.

- Uhum... - motyogta vacogva Kook, majd szinte befutott a fürdőbe és magára zárta az ajtót. Sokkal többet időzött bent, mint én, majd olyan fél óra múlva hatalmas pára felhőbe burkolózva, kinyitotta az ajtót jelezve, hogy bemehetek fogat mosni. Pislognom kellett párat, mivel testét csak egy törölköző fedte és az is csak a derekára volt kötve. Igyekeztem nem ránézni, de ez nehezebb feladatnak bizonyult, mint ahogy azt gondoltam, mivel még ő is észrevette a pillantásaimat. Annyival férfiasabb volt a teste, mint régen. Akkor is szépen ki volt már dolgozva a hasizma például, de most... szóhoz se jutottam. A tetoválásai, pedig kifejezetten jól álltak neki. Kedvem lett volna az összesen végig simítani a kezemet, de türtőztettem magamat, hisz még csak aznap szakított a barátnőjével.

- Ha továbbra is ennyire bámulsz még a végén zavarba jövök. - a tükörből nézett engem, miközben elkezdett ő is fogat mosni. Nem szóltam egy szót se, csak lehajoltam, hogy kiöblítsem a számat, de mikor ismét a tükörbe néztem, csak annyit láttam, hogy épp visszahajol a csaphoz. Felvontam a szemöldököm és vártam a magyarázatát, mire csak megvonta a vállát.
- Ha te stírölhetsz akkor én is stírölhetlek. - mondta lazán.

- Na de hátulról? - kérdeztem egyik kezemet csípőre téve.

- Hát nekem csak ennyi jutott. - vigyorgott idiótán, majd öblített és kiment a szobánkba. Még vártam egy picit, hogy fel tudjon venni magára valamit és ne sokkoljam magamat a pucér Jungkook látványával, majd pedig követtem őt és levetődtem az ágyamra. A plafont bámultam. Örültem annak, hogy Yana eddig egyszer sem került szóba, habár szerintem épp annyira szerette volna Jungkook is maga mögött hagyni, mint ahogyan én.

- Min mosolyogsz ennyire? - kérdezte az ágyán feküdve Kook.

- Csak.. olyan jó most. - mondtam továbbra is jó kedvvel, de hirtelen vágott fejbe a felismerés és ezért felültem és kétségbeesetten néztem Jungkookra.

- Neeee... teljesen kiment a fejemből! - a számhoz kaptam a kezemet.

- Mi? Mi ment ki a fejedből Seo? - kérdezte kicsit megijedve Kook, mire én a hajamba túrtam.

- Kifizettem azt a méregdrága Aperolt aztán ott hagytam a pulton... - fejbe vágva magamat egy párnával szomorkodtam tovább, Jungkook pedig az ágyán ülve igyekezett elfojtani a kuncogását.

- Majd kifizetem. - mondta jókedvűen és továbbra is a lebiggyesztett ajkaimat nézte.

Épp mondani akartam valamit erre, amikor is kopogtak az ajtónkon. Mindketten kérdőn felvontuk a szemöldökünket, de egyikőnk sem tudta, ki lehet az ilyenkor. Kook felpattant az ágyról és kiment megnézni, hogy ki az, míg én hallgatóztam, hátha valamit megtudok.

BAD LOVER - Jungkook ff. [~Befejezett]Where stories live. Discover now