Suga kellékese

16. rész

Az idő megállíthatatlanul megy előre... A múltat már a háta mögött hagyta, ezért nem ismeri. A jövő pedig még előtte áll, ezért nem ismeri. Ennélfogva az idő csak a jelen fogalmát ismeri.

Kis idő múlva egy kávézóban folytattuk az utcán megkezdett beszélgetést. Yoongi mellett ültem, velünk szembe pedig az újonnan megismert Tae Hoon.

- Az elején rögtön leszögezném, hogy én nem Young Min vagyok. - Yoongi hirtelen kapta fel a fejét, aggódva nézett rám. – A húga vagyok, Park Young Ah.

- Most pedig mondj el mindent, hogy tisztán láthassunk. – kérte Yoongi.

- Akkoriban 3-an voltunk gyakornokok. A Big Hit új fiúcsapataként akartak debütáltatni minket. Mi már régen az ügynökség tagjai voltunk, mikor megismertették velünk az Amerikában élő Young Min-t. Azt mondták, ha befejezi ott a tanulmányait, hazajön, és elkezdik hirdetni a debütálásunkat. Voltak, akik ki is utaztak a felvételije miatt hozzá Amerikába. Mi hárman egész jó barátok lettünk. Ketten mindig a táncteremből beszélgettünk és javítgattunk egymás tánc-és hanghibáin. Már alig vártuk, hogy végre személyesen is megismerhessük a harmadik leendő bandatagot Park Young Min-t. Aztán egy nappal az érkezése előtt a leendő menedzserünk közölte velünk, hogy mégsem debütálhatunk. Elfogadható magyarázatot soha senki nem adott nekünk. Mindenki össze-vissza beszélt. Ki azt mondta, hogy más valaki fog helyettünk debütálni, ki pedig azt mondta, már régóta tervezgették, hogy felszámolnak minket.

- És mi volt a tervük Young Min-nel? – kérdeztem bele.

- Young Min-t már nem tudtuk elérni, mások sem tudták értesíteni a hírről. Ezért a vezetőség gyorsan kitalálta ezt a 8. BTS tag és asszisztens dolgot. Nem tehettek mást, mert már szivárogtak ki infók egy új leendő sztár érkezéséről Amerikából. A mi személyazonosságunkat mindvégig titokban tartották. Így ezt az ügyet nem volt nehéz elkaszálniuk.

Meleg kávéscsészémet megszorongattam. Egy nehezebb témára szerettem volna rátérni. Yoongi azonban kérdésével hagyott nekem még időt a felkészülésre.

- Ki volt a harmadik tag?

- Heo Min Jae.

- A sofőr?! – kérdeztünk vissza egyszerre.

- Igen! Emlékszem, hogy egy jódarabig Min Jae is gyakornok volt. Aztán hirtelen megjelent a sofőrünkként. De mikor megkérdeztük, csak annyit felelt, hogy ő rá ez a munkakör jobban illik. Nem értettük a hirtelen változást.

- Az nem igaz! – kiáltott fel dühében Tae Hoon. – Min Jae volt a leglelkesebb közülünk. Ő várta a debütálásunkat a legjobban. Neki nem volt más választása, mint maradni. Az anyja pszichés betegségben szenved. A gyógyszereket, a kórházi kezeléseket és az egyéb kiadásaikat csak úgy tudták ketten állni az apjával, hogyha két fizetés van. Én felmondtam, és ott is hagytam az egész ügynökséget azon nyomban. Young Min pedig...

Most következett a nehéz téma. Nagyot nyeltem, majd belekérdeztem arra ösztönözve, hogy folytassa.

- Young Min pedig...?

- Young Min elárulta, mikor száll le a gépe. Oda mentem a reptérre, hogy tőlem tudja meg elsőkézből a dolgokat. Azonnal oda akartam szaladni hozzá, amint megláttam a reptéren. Ő azonban csak ment előre, míg be nem szállt egy piros autóba. Nem vett észre, hiába próbáltam jelezni felé. Az autó elhajtott mellettem.

- Ki vezette az autót? – kérdezte Yoongi.

- Min Jae. – jött az azonnali válasz.