Suga kellékese

24. rész

Amikor egy váratlan pillanatban megcsillan egy újabb remény... Az egy jel...

Jin kényelmesen elhelyezve magát a padon nézett engem. Egyre idegesebb voltam. Most már a második tag előtt buktam le. Nem tehetek mást, mint tagadni.

- Nézd, amit az imént hallottál... Azt rosszul hallottad.

- Értem. Tehát akkor te most azt hiszed, hogy én onnan gyanítom ezt az egészet, amit most hallottam tőled.

Kérdőn néztem Jin-re.

- Miért, nem?

- Hát... Nem. – válaszolta, majd mesélni kezdett. – Ott kezdtem el gyanakodni, amikor szabadságot kértél. Mindig, amikor Young Min húga szóba jött zavartan kezdtél el viselkedni. Össze-vissza beszéltél, zavart voltál. És hát itt volt még az öltöző melletti mosdó. Te azt hiszed, hogy csak akkor vettem észre, hogy a női mosdóba akartál bemenni? Többször láttam, hogy oda mentél be. Akkor egyszer gondoltam, hogy szólok. Mert kíváncsi voltam, mit hozol fel mentségedre.

Teljesen megadtam magam. Az előbbi magammal folytatott beszélgetésem, és a tények, amiket felsorolt tagadhatatlanok.

- És tud még erről valaki? – tettem fel a számomra egyik leglényegesebb kérdést.

- Nem. De majd hamarosan megtudják. Kedves Park Young Ah. – nevemet szótagolva, lassan mondta ki. Ezzel is az agyamat akarta húzni.

Muszáj volt megkérdeznem a következő szintén létfontosságú kérdést.

- És azt nem lehetne, hogy nem mondod el nekik?

- Hadd gondolkozzam. Nem. – vágta rá rögtön.

- Miért nem?

- Mert nem pártolom a hazugságot tovább. És még nem válaszoltál a kérdésemre. Mit csináltál az igazi Park Young Min-nel?

Hirtelen felnevettem. Nagyon ideges lettem.

- Hogy én mit csináltam vele? Még azt kérdezi, hogy én mit csináltam vele. Ez komolyan már egy komédia. Tragikomédia.

- Mi? – furán nézett rám. Megzavarta a reakcióm.

- Itt meg se fordul senkinek sem a fejében, hogy én azért jöttem ide, mert azt akarom kideríteni, hogy ti mit csináltatok az én bátyámmal? Nem ez lenne a logikusabb forgatókönyv?

- Hogy mi a te bátyáddal? Mit csináltunk volna... Meg te amúgy sem vagy abban a pozícióban, hogy így beszélhess.

- Csinálj, amit akarsz! Nem érdekel.

Kifutottam az öltözőből. Bár vele sem volt most felhőtlen a kapcsolatom, úgy éreztem, muszáj Yoongi-nak legalább egy sms-t küldenem a történtekről. „Jin tudja az igazat rólam... Park Young Ah-ról..."

- Örömmel jelentem be, - csapta össze tenyerét a menedzser a tárgyalóban ezzel is magára hívva a figyelmet – hogy holnaptól megkezdődik a BTS új számának videóklip forgatása.

A menedzser ezután egy csomó papírt a kezembe nyomva kérte, hogy osszam ki azokat. Végig osztogattam, mikor pedig Jin felé értem ő egy fintorral nézve végig rajtam vette ki a kezemből a neki járó dokumentumot. Fejemet megrázva vánszorogtam vissza a helyemre. Egy utolsó darab papír maradt, azt kezdem el olvasgatni.

- A dalotok egy elérhetetlen, be nem teljesülendő szerelemről szól. Egy lányról, akit nagyon szerettek, de sosem lehet a tiétek. A klipet is ezzel a sztorival hangoltuk össze. Suwon-ban egy kisebb kastélyban foglaltunk helyet 1 éjszakára és 2 napra a forgatásra.