Suga kellékese

28. rész

Talán te is látod... Ezt a szürkülő holdfényt?
Talán te is hallod... A halovány tücsökciripelést?

- Nagyon sajnáljuk, kedves ügyfelünk. De a jelenlegi munkaviszonya alapján Ön ekkora összegű kölcsön felvételére nem alkalmas.

Kora reggel egy közeli bankba vezetett az utam. Kölcsönként fel szerettem volna venni egy jelentős összeget, hogy kifizethessem Yoongi-nak az összes maradék adósságomat. Sajnos a feltételeknek nem feleltem meg.

- Mikor felelnék meg a feltételeknek?

- Legalább 3 hónap munkaviszony után tudunk újra tárgyalni.

Orromat lógatva léptem ki a bank ajtaján. Ezután utam az ügynökséghez vezetett. Útközben kiszúrtam egy régi, rozoga épületet, melynek tetejére „Gyors kölcsön, kedvező kamattal" volt írva. Már első pillantásra is veszélyes helynek tűnt. Én mégis megálltam az épület előtt és hezitálni kezdtem. „Itt biztos, hogy kapnék annyi kölcsönt, amennyire nekem szükségem lenne."

Két jól szitulált, mégis ijesztő alak lépett ki az épület ajtaján. Szemük rögtön megakadt rajtam, de az enyém is rajtuk. Mindkettő cigarettázott. Az egyik mosolyogva lépett közel hozzám. Fejemet elfordítottam, de őt ez egy kicsit sem érdekelte. Eldobta a cigaretta csikket a füstöt pedig az arcomba fújva suttogott nekem.

- Haver, ha kell egy kis lé, tudod, hova fordulj. Várunk bármikor, nagyon kedvezményesen tudunk egy csomó lóvét adni.

Megijedtem, és felhúztam a nyúlcipőt. Futottam egészen az ügynökségig. Levegő után kapkodva futottam be a lobbiba.

- Reggeli torna? – lépett közelebb hozzám Jimin.

Egy erőltetett mosollyal az arcomon tereltem el a témát egy másik irányba, ahogy megláttam.

- Mit szólnál, ha délben együtt ebédelnénk?

Szerettem volna jobban megismerni őt, amire különféle külső tényezők miatt nem volt lehetőség. De ez így nem mehetett tovább. Ő volt az, akivel én már olyan régen újra találkozni akartam. Jimin csak bólintott egyet.

- Akkor 12-kor itt lent az ebédlőben. – javasoltam, mire ő megint csak némán bólintott egyet.

Igazából fura volt a reakciója. De ezt betudtam annak, hogy még neki is új ez az egész. Majd az ebédnél feloldódik.

Hamarosan kezdődött a délelőtti megbeszélés. Utoljára sikerült beérnem a tárgyalóba. Csak You Ra mellett volt hely, aki Yoongi-ba karolva, szinte hozzábújva ült mellette. Nagyszerű, ezt megint jól elintéztem magamnak. Az a kettő tudomást sem véve rólam hagyta, hogy helyet foglaljak mellettük.

- Yoongi, – You Ra a fiú arcába suttogva szólította meg őt. Arcuk nagyon közel került egymáshoz. Direkt elfordítottam a fejemet egy másik irányba, ezt nem akartam látni. Ahogy elfordítottam a fejem a mellettem ülő Taehyung-ot pillantottam meg. Ő nem fordította el a fejét, szomorú szemekkel nézte végig a sutyorgást. – Ráérsz délután? Megnézhetnénk egy filmet nálad vagy nálam.

Nagyot nyeltem a mondat utolsó felét hallatán. Gondoltam, hogy valamilyen bensőséges párbeszédet fognak folytatni. Viszont ülőhelyemnek köszönhetően nem tudtam megóvni magamat semmitől, ami köztük folyik.

- Délutánra már beterveztem mást. – suttogta vissza neki Yoongi.

Megkönnyebbülten néztünk össze Taehyung-gal, persze ez You Ra-t nagyon idegesítette. Tele volt a fejem különféle gondolatokkal, ezért egy percre sem tudtam koncentrálni a megbeszélésre. Alig vártam, hogy vége legyen. Ugyanis ezután azt terveztem, hogy felmegyek a legfelső emeletre, ahol az igazgatóság van. Be is szálltam a liftbe. Zsebemben megrezzent a telefonom. Meglepetésemre Yoongi írt. „1 óra múlva találkozunk nálam." Fejemet megrázva csúsztattam vissza zsebembe a készüléket. Az emeleten bolyongtam egy ideig. Végig néztem az összes vezető ajtaján a kiírást. Ryu kreatív igazgató irodáját is megláttam. Kicsit megilletődtem, mikor elhangzott odabentről egy hatalmas csattanás, majd kiabálás.