Suga kellékese

36. rész

Várok addig, míg véget nem ér a tél... Amíg meg nem jön a tavasz napja... Hiányzol...

Az előbbi kérdéseket nem csak magamban, magamnak tettem fel. Yoongi és Taehyung is folyamatosan az ügyek menetén törte a fejét visszafelé menet az autóban.

- Akkor most ki kellene derítenünk, hogy hol van Tae Hoon. – szólalt meg végül a parkolóban Taehyung.

Összekulcsolt kezünket még mindig furcsán méregette. Ezt viszont már nem tudtam szó nélkül hagyni.

- Figyelj ide, Taehyung. Tudom, hogy ez most egy elég bizarr jelenet, de...

- Engem aztán végképp hidegen hagy. – mondta, majd kiszállt a kocsiból.

Kérdőn néztem Yoongi-ra ezek után.

- Fent megbeszéljük. – mondta.

Újra a konyhaasztalnál ülve gondolkoztunk a mai eseményeken.

- Ki tudnánk deríteni valahogy, hogy igaz-e Taehyung feltevése Heo Min Jae-ről. Nem tudnánk fogadni hozzá egy házi teaperutát?

- Utána kérdezek. – Yoongi telefonjával bement a nappaliba.

Ketten maradtunk Taehyung-al.

- Tudod, én meg Yoongi... Szóval, az úgy alakult, hogy beleszerettünk egymásba...

- Nem kell magyarázkodnod. Tőlem nem tudja meg senki. - őszintén mondta, ami megnyugtatott. Mégis olyan szomorú volt. Érezhetően ez a téma váltotta ki belőle ezt a keserédes érzést. Sejtettem, hogy miért, de végül ki is mondta. – Lee You Ra... Ő is benne van ebbe az egészbe, ugye?

Csak bólintottam. Ha nem mondom ki szavakkal, reméltem, hogy kevésbé bántom meg őt. Tudtam nagyon jól, hogy olyan érzéseket táplál iránta, mint én Yoongi iránt.

Yoongi aggódva ült vissza közénk.

- Állítólag Min Jae szülei ellenzik a magán terapeutát. Még ha az ügynökség állná is az egész kezelés összegét, a szülei nem egyeznek bele.

- Valószínűleg Ryu igazgató áll emögött is. Csak találnánk már erre valami kézen fogható bizonyítékot. – fűztem hozzá.

- Nekem viszont most mennem kell, hiszen jelenésem van holnap már a hangmérnöknél. Azért még nyomozgatok egy kicsit, és szólok, ha megtudok valamit.

Taehyung-ot egészen az ajtóig kikísértem. Furcsállotta is, hogy minek megyek vele el odáig.

- Szeretném még egyszer megköszönni, amiért segítettél.

- Mondtam, hogy miért tettem. Nem akarok neked tartozni. Amúgy meg... – tette hozzá kis hezitálás után – ez már nemcsak a te ügyed, hanem az egész ügynökségre kiható probléma. Ezért is segítettem. De azért remélem, hogy megtudod mi lett végül a bátyáddal.

Jól estek az utolsó szavai. Úgy éreztem nekem is még így utólag ki kell mondanom, ami bennem van.

- Lee You Ra! Mintha csalódtál volna benne. Én viszont beszéltem vele. Van egy rendes oldala is, amit rögtön akkor ismerhettem meg, mikor bekerültem az ügynökséghez. Én hiszek benne, hogy az az igazi éne, amibe te is beleszerettél. Mint ahogy abban is hiszek, hogy valami nyomós ok miatt állt az igazgató úr mögé.

Taehyung nem szólt, de láttam rajta, hogy mélyen elgondolkozik azon, amit mondok, miközben cipőjét húzza fel.

- Megyek. Hyung, mentem! – búcsúzott el Yoongi-tól is, aki a konyhából egy „Oké!" által köszönt el barátjától.