⚜️ Harmincegyedik Fejezet

3.2K 192 8
                                    

Bàtor akartam lenni

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Bàtor akartam lenni. Engedni akartam a szívem akaratának és a kísértésnek, mely hozzá húzott. Elfogadtam, hogy minden rossz emléket eldobtam. Már nem akartam foglalkozni a múlttal. Karim Yilmaz megbabonázott. Megváltoztatta az életem és most úgy érzem, hogy mellette megtalálom az igazi önmagam. Előtte vad, megállíthatatlan voltam. Mindig elértem amit akartam. Senki nem tartott vissza a céljaim elérésében. Mellette újra önmagamra találtam és újra éreztem a lelkesedést, mely párosult a boldogsággal. Bátor akartam lenni. Merész. Új dolgokat, új érzéseket és pillanatokat akartam. Arra vágytam, hogy vezessen rá a gyönyör okozta érzésre, hogy mutassa meg nekem az utat.

Mikor megpillantottam, leplezni sem tudtam, hogy örültem neki. Egy üveg pezsgővel és poharakkal a kezében sétált felém. Mikor megpillantotta a földön található bikinit, rosszfiúsan így szólt; - Elhagytad útközben?

- Sajnos leesett! - elvettem az egyik poharat és hevesen süllyedő mellkassal figyeltem, hogy beül mellém. Biztos voltam, hogy elfáradt munka közben, mert kifejezetten fáradtnak tűnt. Kicsiket pislogott, az arcát azonnal megmosta a vízzel. Elképesztő volt nézni a vizes bőrérőről lefolyó vizet. Egykor annyira elvakított az iránta érzett haragom, hogy észre sem vettem azt, hogy gyönyörű egy férfi. Minden megvan benne, amire egy nő vágyhat. Keskeny derék, kihangsúlyozott állkapocs, nagy csillogó szemek és mély, sűrű szempillák.

- Akkor most meztelen vagy? - először nekem, majd magának töltött a pezsgőből. Elegáns koccintás után a bátorságon gondolkoztam. A régi Leyla felkeltené a fantáziáját. De olyan könnyű lenne? Könnyű lenne kimondani, amit gondolok? Ajkamba haraptam és összehúztam a a szemem.

- Jöjjön közelebb és nézze meg! - kijelentésemre az ajkába harapott, majd a falnak támasztotta a hátát. Az volt jó a habokban, hogy semmit sem lehetett látni. Megállás nélkül csapkodtak, masszírozták a testünket. Kellemes volt. - Ezelőtt nem is tudtam, hogy a pezsgőfürdő ennyire jó lehet - kényelmesen hátra hajtottam a fejem, a poharat pedig a szélére helyeztem. Tekintetem a sötét város felé siklott. A magas felhőkarcolók gyönyörűek voltak. Világítottak, a tornyok pedig magasan álltak. Dubai zajos volt. Minden utcája, minden negyede zengett a hangoktól. Engedtem magamnak egy kis időt, hogy elkalandozzak. Engedtem, hogy elvesszek a magas épületek látványában.

- Tudod, hogy honnan a legszebb? - Karim ajkához emelte a poharat, aztán folytatta. - Fentről. A helikopterről.

- Félek a magasban - lesütöttem a szemem és felsóhajtottam. - Szóval soha nem fogom látni.

- Egy szavadba kerül és felviszlek oda - tudtam, hogy komolyan gondolja. Karim Yilmaz nem ismeri a lehetetlent. Ezt megtanultam a vele töltött idő alatt. Mosolyogva bólintottam, majd felsóhajtottam.

- Sikerült megtalálnia a legszebb lányt? - úgy válaszolt, hogy mélyen a szemembe nézett.

- Sikerült - lélegzetvisszafojtva figyeltem, hogy közelebb lép, majd kezébe veszi a poharam. Szabad kezével megtámasztotta az államat,  aztán ajkamhoz emelte a poharat. Kicsit kortyoltam, a pezsgő égette a nyelőcsőmet. Éreztem, hogy kezd a fejembe szállni. - Te vagy az - hajolt a fülemhez. Mikor hátra hajolt, a szemembe nézett. Várta a reakciómat, ami hevese szívdobogás és arcpír volt. - Szeretem mikor elpirulsz.

|Tulajdonom Vagy|Where stories live. Discover now