" A magam fajta férfiak nem ismerik a szerelmet. Mi a birtoklási vágyat ismerjük, mely majdnem egyenlő a szerelemmel."
Veszélyes ember tudok lenni; istentisztelő vagyok, de ha ellenségem akad, akkor kitudják hozni belőlem azt, amiről a családom neve...
Ups! Ten obraz nie jest zgodny z naszymi wytycznymi. Aby kontynuować, spróbuj go usunąć lub użyć innego.
Lélegzetvisszafojtva figyeltem, hogy Karim megáll előttem. Tekintetében láttam valamit, tudtam, hogy csinálni fog valamit. Késő este még mindig szólt a zene, a vendégek beszélgettek és közben minket figyeltek. Szememmel őt kerestem, de a medence szélén ácsorogva azonnal megtaláltam. Az ismeretlen lány mellett ácsorgott, de szemével csak engem figyelt. Próbáltam nem feltűnően figyelni őket, de nem tudtam. Dante Yilmaz végérvényesen is elfoglalta méltó helyét a szívemben. Tehetetlenül történt és nem gondoltam volna, hogy elsöpri a Karim iránt érzett szerelmemet. Dante ott állt, engem figyelt és tudtam, hogy mire gondolt. Fájdalmat láttam a szemében, a kezét görcsösen ökölbe szorította. Karim engem figyelt, de tudta, hogy minden gondolatomat Dante uralja. Utáltam, hogy belé estem. Gyűlöltem, hogy beleszerettem, de nem hibáztatom magam miatta. Gondolataimból Karim hangja zökkentett ki. Hallottam, hogy beszél de nem tudtam minden szavára oda figyelni. - Ezért szeretném megragadni az alkalmat, és kedvesem felé intézni a szavakat - mikor szólított, elkerekedett szemekkel felé kaptam a fejem. Nem akartam elhinni, de Karim Yilmaz egy térdre ereszkedett és egy gyűrűs dobozt tartott elém. Közte és az ékszer között kapkodtam a tekintetem. - Szeretném elmondani, hogy a világ legboldogabb férfijává tettél és nagyon szerelmes vagyok beléd! Szeretném megragadni az alkalmat és feltenni a kérdést, hogy hozzám jössz e feleségül? - éreztem, hogy szemem könnybe lábad, a gyomrom pedig liftezni kezd. A váratlan meglepetés miatt megszólalni sem tudtam. A vendégek sóhajtoztak, mosolyogtak és fényképeket készítettek rólunk. Nagyot nyeltem, felvontam a szemöldököm, amikor Karim a kezemre szorított. Ez egy jel volt. Egy jel arra, hogy válaszoljak, különben következményei lesznek. Minden olyan gyorsan történt. A medence felé pillantottam, de Dante már nem állt ott. Végig néztem, hogy zsebre helyezett kezekkel a szökőkút felé sétál. Lassan, de eltűnt a sötét kertben, én pedig magamra maradtam egy férfival, aki teljesen a tulajdonává akar tenni. - Mit mondasz, kedvesem? - alig hallhatóan suttogta, és az arcomat fürkészte. Az idő rohamosan telt, de én semmit sem tudtam mondani. A vendégek sugdolózni kezdtek, Karim apja pedig elnevette magát.
- A meglepettség ereje! Dehát persze, hogy igen mond, nem igaz Leyla?! - mindenki vigyorgott, mindenki a pozitív választ kapta. A gyomrom összeszorult, a mellkasom fájt. Nem voltam boldog. Sarokba szorított egy férfi. És ez ellen nem tudtam mit tenni. Aprót biccentettem, bár inkább menekülni akartam. El akartam szökni, itt hagyni ezt az ostoba játékot. Karim bólintott, majd kivette a káprázatos gyűrűt és az ujjamra húzta. - Az enyém vagy! Nem megmondtam? - közel hajolt hozzám, az arcomra simította a karját és puszit nyomott a homlokomra. Az emberek felállva tapsoltak és mosolyogva gratuláltak. Ők nem tudták, hogy ez nem őszinte. Nem tudták, hogy Karim féltékenység miatt tette. Nem tudták, hogy magához akar láncolni és teljesen birtokolni engem. - Tetszik a gyűrű? - kérdezte.
- Persze...nagyon szép - suttogtam alig hallhatóan.
Ups! Ten obraz nie jest zgodny z naszymi wytycznymi. Aby kontynuować, spróbuj go usunąć lub użyć innego.
