" A magam fajta férfiak nem ismerik a szerelmet. Mi a birtoklási vágyat ismerjük, mely majdnem egyenlő a szerelemmel."
Veszélyes ember tudok lenni; istentisztelő vagyok, de ha ellenségem akad, akkor kitudják hozni belőlem azt, amiről a családom neve...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Hadi érkezése után Leyla teljesen megváltozott. Ha nem lenne fogytán a türelmem, akkor még nevetnék is rajta. Ketten kávét kortyoltunk a pult előtt állva, Leyla pedig a közelben volt. Ami azt jelenti...elég közel. - Itt egy morzsa! Nagyon sajnálom, hogy önök közé állok, de rend a lelke mindennek - oldalra kellett állnom és meg kellett várnom, hogy az említett morzsát feltakarítsa a pultról. Ha hülye lennék, nem tudnám, hogy mire megy ki a játék. De mivel okos és művelt vagyok, azonnal rájöttem arra, hogy ez a nő mit csinál. Hadi felé pillantottam, aki szemét forgatva hátrébb állt.
- Én itt egy morzsát sem látok! Nincs dolgod máshol esetleg? - szúrós tekintettel ajándékoztam meg. Szemem láttán kicsit visszafogta magát, de ez nem jelentette azt, hogy nem lesz további beszólása Leyla felé. Akkor nevettem el magam, amikor Leyla lassan felegyenesedett, és így szólt;
- Te nem látod? Akkor szerintem szemüvegre van szükséged, mert nagyon nagy - fél szemmel felém nézett, közben láttam rajta, hogy agyal valamin. Kikészít ez a nő! Inkább mondja ki nyíltan, hogy nem akarja azt, hogy Hadi és én szexeljünk. Egy szavába kerül, én pedig elküldöm a lányt! - Karim úr, átmenne a konyha másik felébe?
- Miért tenném? - nehezen fojtottam vissza a nevetésemet, de nem tehettem róla. Szívem szerint felkapnám, bevinném a szobámba és kettőnkre zárnám az ajtót. Ott nem lenne más, csak ő és én. És ott normálisan tudnánk beszélni mindenről. Nyíltan, hazug szavak nélkül. Mert érezhető, hogy valami változik. Ezt én magam sem tudom, de valami változik köztünk. A gyűlöleltett és a haragot átvette valami teljesen más. Benne felébredt a nő, bennem pedig a férfi. Ez a kettő egymásra akar találni, de az ép eszünk ezt nem engedi. Nekem a büszkeségem és a múltban történtek. Leyla pedig túlságosan tiszta és érintetlen ahhoz, hogy összegabalyodjon velem.
- Azért mert a sok padlóra hulló morzsát fel kell porszívóznom! Hadi, te kérlek állj a másik oldalra - szemem elé tettem a kezem, hogy ne lássam Hasi gyilkos tekintetét.
- Jut eszembe! Te nem megsérültél? - Hadi ledobta magát a kanapéra, de Leyla gyorsan felhessegette őt onnan.
- Ne oda, ne oda! A napokban lett kitakarítva! Szép tiszta és, khm...érintetlen! Az én kanapém!
- Hogy tessék? - Hadi a kanapéra ütött, majd gyilkos tekintettel felém nézett. Várt valamilyen reakciót, de nem tudtam nem nevetni. Leyla mutatványa miatt elment a kedvem a szextől. Másra sem vágytam, csak arra, hogy őt nézzem és minden mozdulatát elraktározzam. Hosszú fekete haja kócos kontyba volt fogva. Pàr hullámos tincse az arca mellé lógott. Sminket nem viselt, de gyönyörű volt. Szórakoztató, vicces és féltékeny. Rájöttem. Leyla féltékeny. És ezt ma este ki fogja mondani! - Tudod mit? Be megyek a vendég szobába! Gyere Karim! Ott nem fogjuk zavarni a takarítást! - mikor megindultunk a szoba felé, szinte lassított felvételben láttam, hogy Leyla az utunkban áll. - Félre állnál? - mosolygott Hadi. Leyla arcàt figyeltem, aki komoly gondolkodásba kezdett. Láttam rajta, hogy ki kell találnia valamit, hogy válaszolni tudjon. Ekkor felém pillantott.
