A vér jogán

19. rész

Yoo

Billegő farokkal sétálok vissza a bunkerbe. Vee és az az undok vámpír már visszavonultak a hálószobájukba. Igaz, kicsit megsajnáltam őt, mikor kiöntötte a szívét, de attól még puszipajtások nem leszünk.

Kamphan a hűtőben kotorászik, biztos a megmaradt édességre fáj a foga, ahogy nekem is. Csak a formás feneke látszik ki a hűtóajtó mögül, amit szívesen nézegetek. Földhöz vágom párnás hátsómat, és meredten figyelem ringó popsiját.

Ha tudná, hogy mennyire vágyom rá, biztosan nem tenné. Megnyalom számat, és már lelki szemeim előtt látom, ahogy hason fekszik, gömbölyű hátsója az égnek mered, én pedig kényemre-kedvemre becézgetem. Milyen szép kis fantázia, nyalom meg számat, mire halk nyivákolás hagyja el számat.

– Oh, hát itt vagy? – Egyenesedik fel mosolyogva, kezében az oly féltett finomsággal.

– Miaú... – Lábammal kalimpálni kezdek, hogy bizony én is kérek.

– Gyere, adok egy falatot! – Mosolyodik el, mire odakocogok.

Ujja hegyét belenyomja a pudingba, majd leguggol és odanyújtja nekem. Sóhajtok egyet, és elkezdem nyalni, de folyamatosan azon kattog az agyam, hogy én bizony, más testrészét szívesebben nyalogatnám. És most nem a fenekére gondolok. Mennyire lehetek kiéhezve, ha folyamatosan ilyen gondolataim vannak?

Befejeztük a nassolást, ő elpakolt, majd a fürdőszoba felé veszi az irányt. Ohó, ezt biztosan nem fogom kihagyni, kuncogok magamban.

Utána iramodok, és már azt kell látnom, hogy a zuhanyzó alatt áll, és folyatja magára a vizet. Hmm... Kényelmesen elvetem magam a szőnyegen, és nézni kezdem, mintha egy jó kis mozifilmre ülnék be.

Keskeny csípőjén nincs felesleges zsírpárna, bár ha lenne, kimondottan élvezném. Olyan jó, mikor beletud kapaszkodni az ember, miközben... Khmm... Na, szóval, igen. Hosszú combja, se nem vékony, se nem vastag, éppen nekem való. Tökéletesen körém tudná fonni... Hibátlan bőrén lecsordogálnak a vízcseppekből összegyűlő vízfolyam, és én megdelejezve figyelem. – Fordulj meg, fordulj meg! – Fohászkodom magamban, de meghallgatásra kérésem nem talál, legnagyobb sajnálatomra.

Haját is bevizezi, majd megmossa és leöblíti. Minden egyes mozdulata hatással van rám, és ezt még nem is tudja. De elfog jönni az ideje, és akkor nem menekülhet.

Úgy látom végzett, maga köré csavarja a törölközőt és megfordul.

– Te kis kukkoló! – Vigyorodik el. – Mióta vagy itt?

– Miaú...

– Jól van, mindjárt megyünk aludni!

Gyorsan fogat mos, majd ledobja a törölközőt, és a szavam is eláll. Határozottan tetszik, amit látok. Nyelek egyet, majd még párat. Mellizma nem túl kidolgozott, de szépen kiemelkedik, pont annyira, amennyire kell. Hasfala nem kockás, ellenben feszes. Köldöke pedig csábítósan hívogat. És az onnan lefelé induló vékony szőrcsík egyre lejjebb vonul, amit tekintetemmel követek, és kiszárad a szám. Nem túl méretes, de ellensúlyozza rózsás színe. Az, hogy merev állapotban mennyire lehet kívánatos, no hát, még nem tudom. Magára kap egy rövidnadrágnak beillő boxeralsót, ami igazán élményromboló, ugyanis határozottan ki nem álhatom ezeket a lenge darabokat. Felsőnek pedig egy trikót választ, amivel semmi bajom.

Mikor mindennel végzett, lehajolt hozzám, és kezébe vett. Kicsit talán túl szorosan is, alig kapok levegőt. Gyengédnek egyáltalán nem nevezhető mozdulattal megráz, mitől megszédülök. Majd magához szorít, és még a belemet is kinyomja. Legalábbis a nyelvem kiszabadul számból, szerintem még a szemeim is kidüllednek.