Jungkook szemszöge:
-Az orvos szerint túl élem. - vetődik az ágyon hasra meggondolatlanul. -Ahzt a kurva!
-Vedd be a gyógyszert, amit az orvos írt fel. - dobom neki oda az antibiotikumot amit arra kapott, hogy ne fertőződjön el. Valjuk be elég csúnyán felhólyagosodott, de ezt neki inkább nem mondom, nehogy rosszul érezze magát.
-Mikor végez Tae?
-Hatkor. - viszek neki vizet is, hogy ne magába keljen megennie azt a szart. Az orvos azt mondta, hogy nem olyan komoly a dolog, ha szedi ezt a bogyót és békén hagyja a hólyagot. Útközben addig piszkáltam Jimint ameddig rá nem vettem, hogy vizsgálat után egyenesen felmondani menjen. Már csak pár papírért kell bemennie a napokban, meg a cuccaiért és jöhet hozzám dolgozni.
-Akkor van még időnk pihenni.
-Miért, ha itt van akkor nem tudunk? Biztos ő is fáradt lesz.
-Nem azért mondtam. Csak főzni akarok neki, és bekell vásárolni, ha nincs olyan alapanyag. Viszont még csak dél van, szóval ráérünk. - legyint, ülésbe tornázva magát. -Egyébként... van valami ami érdekelne Tae felől, de nem merek rákérdezni nála..
-Mi lenne az? - fürkészem tekintetét kíváncsian.
-Mi lett a gyerekével? Nem említette még egyszer sem. Mikor tölt időt vele, ha dolgozik, utána pedig velünk van..?
-Teljesen kiment a fejünkből, hogy te még nem is tudod. - mászok közelebb hozzá, fejemmel ölébe fekve. -Taehyungnak és Yunának, nem született gyermeke.
-Hogy hogy?
-Egy-két héttel azután, hogy elhagytuk őt , Tae, kicsit többször ivott a kelleténél. Mivel maga alatt volt visszament Yunához - amit mikor elmesélt képes lettem volna megfojtani, de ez mellékes - összejárogattak kiélni a nemi életüket. Egyszer arra ment fel, hogy Yuna iszik Sujinnel, de már ő is ittasan ment, így nem foglalkozott vele. A lényeg az, hogy elfelejtődött, hogy Yuna terhes és a sok alkoholtól hajnalba elvetélt.
-Sajnálom őt, de talán így járt a legjobban. Neki még nem való gyerek, még felelőtlen és komolytalan. Látod, neked dolgozik és hányszor el lógott már, mert tudta hogy nem rúgnád ki.
-Arra célzol, hogy kihasznál?
-Dehogy. - rázza meg hevesen fejét. -Ezzel azt mondanám, hogy ő Taehyung. Egyszerűen még nem való ekkora felelősség a kezébe, és valjuk be Yunával se lett volna beljebb. Az a lány kedves volt és nem picsogott mikor szakítottak vele terhesen, de rettentően nem törődöm stílusa van. Én ezt már tavaly is szóvá tettem és kivettem a kezéből az alkoholt.
-Lehet, hogy van benne némi igazság, de akármennyire hangozhatok egy igazi rohadéknak, én valahol mélyen belül örülök, hogy nem született gyermeke. A kapcsolatunk elején vagyunk, egymással kell törődnünk, nem egy becsúszott gyerekkel. Mégis az tesz boldoggá, hogy most már semmi köze senkihez, csak is hozzánk.
-Én azért elbabáztam volna egy csöppséggel. - von vállat mosolyogva.
-Babusgass engem. - nyúlok kezéért amit arcomra vezetek, és gyönyörű szemeibe pillantok.
-Örömmel. - mászik ki fejem alól, érdeklődve nézem miért kapta elő a telefonját, de aztán mindent megértettem. Lenémította és ugyanezt én is megtettem a sajátommal. Megragadta kétoldalt arcomat, türelmetlenül egy csókba húzott, mancsaival egyből pólóm alatt matatva. Nem értettem hevességét, pláne azt nem, hogy mikor lett ekkora szexuális étvágya. Többször kerültünk ez alatt az egy- vagy két hét alatt intim kapcsolatba, mint régen ennek a többszörös időtartalma alatt. Nem mintha bánnám.. -Min gondolkozol? - szabadít meg a ruháimtól, majd saját magát is.
-Hogy milyen gyönyörű vagy. - hazudok a szemébe, de, ha nem is ezen járt az eszem, komolyan gondoltam. Nála és Taehyungnál szebbet még nem láttam.
-Te is pompásan festesz. Alattam. - húzza fel egyik szemöldökét pimaszkodva.
-Babusgatásról volt szó, de úgy látom ideje a kezembe venni a dolgokat. - nyomom vállánál fogva a párnák közé apró testét. -Szerinted Tae haragudni fog, ha nélküle teszlek újra magamévá? - morgom a fülébe. Teste megremegett hangomtól amit örömmel konstatáltam, terpeszbe feszítettem lábait, ágyékomat fenekéhez nyomva.
-Majd később ő is megkaphat. - nyalja meg ajkait, amin ezután én is végig húztam nyelvemet, betörtem szájába ízlelő szervemmel és az övével kezdtem játszadozni. Közben ujjaimmal elkezdtem a felkészítését, néha ingerelve férfiasságát, elnyomva az egyenlőre kellemetlen érzést hátsójánál.
Elégedetten lestem kéjes pillantásait, hallgattam élvezkedő hangját. Kihúztam ujjaimat és egy kis nyállal végig kenve tagomat, illesztettem magam hozzá. Innentől már nem kellett sokat várnia, eggyé váltam vele. Vártam, édes csókokkal ajándékoztam, simogattam teste érzékeny pontjainál. Percek elteltével lendítettem csak meg csípőmet, hogy kijjebb húzódva, merüljek el benne újra. Nem győztem dícsérő szavakat suttogni fülében, miközben szorosan karjaimba tartottam. Kárpótolni akartam ezzel a lelkét ami a szeretetemre vágyott, hogy ne érezze magát magányosan. Ha a szerelmemet még nem is tudom, de mindenemet neki akartam adni. Azt szerettem volna, hogy minden percét élvezze és ne legyenek kételyei a döntései felől. Nem bánhatja meg az újabb esélyünket amit ő osztott nekünk, hogy hárman újra egymáséi legyünk. Annyira hajkurásztam az élvezetet, hogy már csak akkor eszméltem fel mikor, Édesem a hasára élvezett. Éreztem, nemsokára én is követem.
-Elmehetek benned, Minnie?
-Végülis.. utána úgy is fürdünk egyeth. - harapja be ajkait, a helyzettől elpirulva. Bólintva egyet ismét mozgásba lendülök, viszont nem akartam sokáig szenvedtetni a már kielégülten heverő Jimint. Gyorsítottam, újabb csókba húztam és füléhez hajolva adtam hangot élvezetemnek.
-Csodálatos vagyh! - utolsó lökések következtek és mélyen belé élveztem. -Taeh... mhm!
YOU ARE READING
Szeretlek, de csak elvisellek. (VMinKook) [Befejezett]
Fanfiction-Újra? Hárman?? - nevetek fel hisztérikusan, majd felcsattanok. -Ennyire hülyének néztek?! -Csak ne emeld a hangod. - ereszti ki a bent tartott levegőt. -Mert mi lesz? Megint megütsz? Az már unalmas lenne- sétálok szép lassan elé, és egy határozott...