Szeretlek, de csak elvisellek. (VMinKook) [Befejezett]

23.

Még játszottak egy kicsit, viszont szomjasak lettek és kimentek inni. A cuccuknál leterítettek egy nagy plédet, amin kényelmesen elférnek, és egymás kezét nem eresztve napoztak egymás mellett.

-Most ne gyertek utánam. Haverkodjatok egy kicsit. - miután lerázta a két piócáját, Joont és Kai-t, a másik két piócájához ment akiket most kicsit sem érdekelte. Mivel nem akarta zavarni őket, nem mondott semmit csak leült melléjük a fűbe és csodálta az elé terülő látványukat.

-Takarod a napot.

-Bocsánat. - messzebb ment és most kezdte igazán bánni, hogy bedühödött a vízbe. Ha nem hagyja ott őket, élvezhette volna velük a napot és nem csak messziről nézte volna ahogy jól elvannak, miközben hallgatja barátai hülyeségeit. Tulajdonképpen min is vesztek össze arra se emlékszik. Térdeit felhúzva pihenteti meg rajtuk fejét és úgy érzi örökké tudná legeltetni a szemét párjai kívánatos testén. Eltelt egy kis idő mire Jungkook feltápászkodott ülésbe és megkeresve a naptejet kente be Taehyungot, nehogy leégjen a nap melengető sugaraitól. Óvatosan elkente az arcán és bőrébe dörgölte, kezét és lábát se hagyva ki. Saját magát is bekente, legalábbis próbálta. Arcán több helyen el se oszlatta amin a szőke nem győzött mosolyogni. -Segítsek?

-Nem. - ezzel az egy rideg szóval képes volt megfosztani a kisebbet a mosolyától, ki immár semleges arccal birizgálta a talajt. Eszébe jutott, hogy most nem érdemli meg azt a kiváltságot, hogy érinthesse őt, esetleg őket. Hülye volt és elutasította a közeledésüket, most meg már késő. A másik hanyatt feküdt a pléden, kényelembe helyezve magát. -A hátam bekenheted. - ha nem is túl kedvesen mondta, inkább mintha egy csicska lenne számára, de nagyon megörült neki. A combjaira mászott és azon foglalt helyet, mivel a föld kevés idő alatt is kikezdte bőrét. A naptejért nyúlva nyomott egy kicsit a hátára, amit először középen dolgozott el, kifelé haladva. Végignézte ahogy egyre kevesebb anyag van a hátán így gyorsan vállaira tért át és egy rövid masszázst is adott neki, hátha kiengeszteli egy kicsit. Élvezte a csupasz hátát simogatni, nem tervezte hamar abbahagyni, de Jungkook fájdalmasan keresztül szúrta a tervét. -Elég volt. - "Megint ez a érzéketlen hangsúly "- gondolta magába, s csalódottan állt meg a simogatásba. Leszállt róla, visszatelepedett a fűre kellő távolságba ahoz, hogy ne árnyékoljon nekik és ne idegesítse még ebben is a jelenléte Jungkookot.
xxx

-Jimin. - lassan ébredezni kezd a neve hallatára és amint kiegyenesedik megérzi fájó hátát, ami a görnyedés miatt beállt. Elaludt felhúzott térdekkel, s azokon pihenő fejjel.

-Taehyungék merre lettek? Mennyi az idő?

-Még visszamentek a vízbe egy kis időre.

-Mennyit aludtam?

-Másfél órát.

-Álmos vagyok. - mászik a plédhez, s a nap elől takarva magát, alszik vissza a fűbe. Nem érdekelte már, hogy mi van, ez a nap úgy se lehet már rosszabb. Legközelebb akkor kelt fel mikor egy padra ültették és a pólóját adták rá, de őt ez se érdekelte. Megvárta még ráküzdödik, de annyira leszívta a nap az energiáját, hogy simán visszaaludt. -Nagyon melegem van. - motyogja és leakarja venni a felsőjét, fel se fogva hogy az utcán vannak.

-Nyugalom, mindjárt hazaérsz és majd zuhanyzol.

-Velem maradtok?

-Ma mindhárman haza megyünk.

-Miért? - nem kapott választ, bár sejtette az okokat. Túl sokat hisztizett ma és nem érdemli meg, hogy vele legyenek. Beletörődve igyekszik kiélvezni az utolsó másodperceket Jungkook erős karjaiban, és a Taehyung aranyos látványába való gyönyörködést.

-Innentől már eltalálsz az ágyadig. - állítja lábra az előszobájába. -Jó éjt.

-Nektek is. - mosolyodik el kábán amit betudnak a fáradtságnak. Amint becsukják az ajtót, Jiminnek egy pillanattal se kell több. Térdre roskad és elterül a padlón, felsőjét felhúzva. -Olyan jó... hideg. - és már megint nem volt eszméleténél.
xxx

-Hülye berögződés! - nyomja a párnába fejét mikor meglátja milyen korán kelt, pedig aludhatna délig. Nagy nehezen kikecmergett az ágyából és főzött egy kávét magának. A kis cukorral összekevert folyadékot kortyolgatta és meredt maga elé. Egyedül fele annyira se piheni ki magát, mint Jimin és Taehyung mellett, és ez az összekapás nem vált előnyére a kisebbel. A telefon kijelzőjén Seo Joon chat feje bukkant fel.

Seo Joon

Szia Jungkook!

Annyit szeretnék kérdezni
nem tudod mi lehet Jiminnel?
-----

Jungkook

Ne idegesits fel. Honnan
kene tudnom??
-----

Seo Joon

Úgy látszik házhoz kell
mennem a szőkéért.
-----

Jungkook

Majd en utana nezek.

Amugy minek is keresed
te ot?
-----

Seo Joon

Megígérte h segít valamibe
;)
-----

Jungkook

Rohadj meg a kacsintos
fejeddel egyutt. *az üzenet nem lett kézbesítve*

-Persze, rohangáljak korán reggel. - forgat szemet és elő keresi a tegnapról nála maradt kulcsot. Egyszerű ruhába öltözve útnak indult. A keritésen bejutott a nyitott kapun keresztül, de a bejáratinál már kellett a kulcs. Éppen nyitott volna be, de az ajtó neki ütközött valaminek. A vékony résen betornázva magát, döbbenten vette észre, hogy Jimin volt az a valami. -Minnie? Jézusom! Jimin!

-Nagyon rossz. - nyög fel szenvedve. Jungkook, a háta vörössége miatt egyből rájött mi lehet a gond. Másfél óráig a napon aludt és még csak be se kente magát!

-Basszus! - hóna alá fogva viszi a fürdőbe ahol meztelenre vetkőzteti és a kádba emeli. Langyos vízzel fürdeti meg amit fokozatosan állít mindig egy picit hidegebbre. -Miért nem szóltál, hogy rosszul vagy?

-Nem volt erőm. - dönti hátra a fejét és lehunyja szemeit. -Azt hittem nem fog érdekelni titeket az elutasításom miatt.. - suttogja az igazságot, túl halkan ahoz, hogy kivehetőek lehessenek a szavai.

-Több, mint fél napja a földön fekhettél. Istenem, ha figyeltem volna rád és nem az összetűzésünkön rágódok, most nem itt tartanánk.

-Olyan hűvös volt a padló. - mosolyodik el halványan. -Miért jöttél? Szakítani szeretnél? - az egyre hidegebb víztől kezdett kicsit fázni, de nem akart panaszkodni. Csak jót akar neki, és még ebbe is utasítja vissza?

-Dehogy is! Seo Joon valami találkátokról írt nekem és hogy nem ér el téged.

-Ahss tényleg. Megígértem neki.

-Semmi gond, Minnie. Megfogja érteni, én majd írok neki.

-Köszönöm, hogy itt vagy.

-Ne köszönd, minden az én hibám. - egy törölközőt kézbe vesz és jól megtörölgetve a testét, öltözteti fel. Az ágyba kiséri, jól betakargatva. Az antibiotikumát előkeresve viszont meglepődik. -Nem is szedted?

-Mindig elfelejtem.

-Mindegy, erre is odafigyelek mostantól. - a szájába teszi amit egy kis víz után le is nyel. -Pihenj, én addig odateszek egy instant levest.

-Kook.

-Mondjad Édesem.

-Áthívnád Taehyungot?

-Természetesen. Szeretnéd, hogy hozzon valamit?

-Olyan vattacukrot amit tegnap olyan aranyosan ettetek.

Hogy vagytok?:/