Szeretlek, de csak elvisellek. (VMinKook) [Befejezett]

4.

-Várj egy pillanatot! - húzza ki a zárból a kulcsot és becsapja az ajtót. Ledobja a hátáról a táskát és a lámpát fel se oltva, megy a konyhába ahova követem. -Most mond. - nyitja ki a hűtőt ami megvilágítja fáradt arcát. -Te most komoly vagy? Hogy a francba szerezted meg a számom? - csapja be a hűtőt és haját tépve, dobol a lábával türelmetlenül. -Attól, mert dugtam Jungkookkal nem fogok veled is. - ráncolja a szemöldökét és homlokát masszírozza. -Leszarom, hogy mit akarsz tartsd meg magadnak. Én is sok mindent akarok, de ez nem egy kibaszott kívánságműsor, cső! - nyomja ki idegesen.

-Szépen leráztad. Ki volt az? - lépek elő a sötétből amitől ijedtében megugrik.

-Te még itt vagy?

-Gondoltam megvárlak, de elmehetek, ha szeretnéd.

-Nem úgy értettem csak... álmos vagyok és ilyenkor kicsit bunkó. Hidd el nekem, a napom egyetlen fénypontja vagy. - sétál a kapcsolóhoz, és feloltja a lámpát amik hagyják megmutatkozni a karikákat szeme alatt. -Jake volt. Amióta Doyun bemutatott neki, nem száll le rólam, és a strandon kinézte a telódból a számom. Egész nap hívkált munkába is.

-Majd leállítom. Az egyetlen ember aki idegesíthet téged az én vagyok.

-Remélem nem gond, ha nem tudok most jó házigazda lenni. Alig várom, hogy ágyba kerüljek meg-

-Semmi baj. - fogok vállaira, hogy befejezze a magyarázkodást. Tizenkét órázott munkába, nehogy már rosszul érezze magát, mert nincs ereje kiszolgálni és csevegni velem. -Kitakarítottam neked, és főztem is. Még meleg a kaja, ülj le enni.

-É-Én... köszönöm. - suttogja, nedvesedő szemekkel, meghatódva nézve rám. -Sajnálom. - kér elnézést a könnyeiért és letörli őket. -Most úgy megölelnélek, ha nem bűzlenék az izzadtságtól. - neveti el magát, még mindig pofiját törölgetve.

-Engem nem zavar. - húzom a karjaimba. -Csinálok egy habfürdőt és elmegyünk áztatni magunkat benne, mit szólsz?

-Imádnám.

-Addig egyél. - tolom el, hogy láthassam arcát. -A gázon találod, már csak szedned kell. - bólint egy aprót én pedig magára hagyom. A fürdőbe megyek és a dugót bedugva, nyomok tusfürdőt a kádba amire megengedem a vizet. Remélem ízleni fog neki és nem játsza el kedvességből, hogy finom, majd kaparja ki a kukába amikor elmegyek. Nagyon igyekeztem az ő ízlése szerint csinálni, mivel ő fűszeresebben főz.

-Végeztem. - szólal meg halkan amitől visszatérek a bambulásból.

-Milyen volt? - zárom el a csapot és elkezdem leöltöztetni.

-Nagyon tetszett. Kezdem sajnálni, hogy csak ritka alkalmak egyike volt, ha ügyködtél a konyhába. - mosolyodik el, szégyenlősen összehúzva magát mikor végig mérem.

-Örülök neki, hogy ízlett. Körömcsipeszt hol találom?

-Ott, abban. - mutat rá a tükör melletti szekrényre. Kivettem onnan és megkértem, hogy üljön a kád szélére.

Írói szemszög:

A szőkeség nem értette Jungkook miért térdelt le elé, nyúlt kezéért és kezdte egyesével levágni a körmeit. Egy ideig tétovázott, de végül szóra bírta magát.

-Miért csinálod ezt?

-Doyun mesélt nekünk a fura szokásaidról mielőtt összevesztetek és én is észrevettem a strandon. - nyisszantja le az utolsót is. Nem voltak hosszúak, de mostmár teljesen rövidre vágta őket. -Még nem vészes, csak megakarom előzni hogy az legyen.
- simít végig a combján ékeskedő nyomokon. -Nem szabad elcsúnyítanod magad. Megkell tanulnod a dolgokat máshogy levezetni. - Jimin azt se tudta mit reagáljon, csak csodálva, résnyire elnyílt ajkakkal figyelte ahogy combjait simogatva törődik vele. Rég érezte szeretve magát ezért kiakarta élvezni a helyzetet, hogy Jungkook maximálisan ráfigyel, de az izgalma elrontott mindent. Ahogy a nemességével egy fejmagasságba volt, érezte hogy merevedik, de túl fáradt volt bármihez.