Szeretlek, de csak elvisellek. (VMinKook) [Befejezett]

9.

Másnap különösen kialudtan keltem fel. Itt fekszenek a két oldalamon, szorosan magukhoz húzva és bevallom nagyon hiányoztak. Nem volt rossz ez a hármas kapcsolat velük, csak nem volt túl megosztó figyelmű és legszívesebben most kiélvezném, hogy ilyen nyugodt minden, de Tae bűzlött az alkoholtól én pedig pont felé voltam fordulva. Átvergődtem magam a másik oldalamra, viszont ott Jungkook kocka hasával szemezgettem, amivel nem is lenne gond, ha nem mozgatná meg a fantáziámat. Kicsit lejjebb csúszok az ágyba, a takarót elhúzom és nyelvemet kidugva megnyalintom az egyik kockáját.

-Mit művelsz? - kérdezi sejtelmesen. Persze nem hülye levágja mi van csak jól szórakozik a helyzeten.

-Én ugyan semmit.

-Folytasd csak, nem vagyok semmi jónak elrontója.

-Nem tudom megérdemled-e ezt a fajta törődést.

-Mi lenne, ha - csípi két ujja közé az alsó ajkam. -én csinálnám a reggelit?

-Csábító ajánlat. - vigyorodom el, már amennyire eltudok ujjai fogságától. -Így talán megérdemled.

-Engem se hagyjatok ki. - húz vissza magához, messzire Jungkook kidolgozott hasától. -Nagyon szeretlek. - mondja rekedtes hangon amitől a hideg is kirázott, pláne mikor fejét a bőrőmbe nyomta és minden egyes lélegzete ott kötött ki.

-Mindjárt el is olvadok csak előbb zuhanyozz le. Kocsma szagod van.

-Nem tehetem. - rázza meg a fejét és, ha lehetséges az eddiginél is szorosabban bújik hozzám. -Mire végeznék megint távolságtartó lennél velem, de amíg itt voltam eszedbe se jutott, hogy gyűlölsz.

-Nem gyűlöllek, simán csak nem bízok benned és azt hiszem már Jungkookba se.

-Mi? Én mit tettem?

-Korán van ahoz, hogy felidegesítsem magam. Később vesszünk össze és gyilkoljuk meg egymás idegrendszerét ezzel. - szemforgatva előhúzom a párna alól a telefonom, hogy megnézzem az időt. -Tizenegy óra negyvenöt.

-És Taehyung ismét nem mentél munkába. - fekszik át a hátára. -Baby, kifoglak rúgni.

-Sajnálom, elfelejtettem. Leszokok róla, de ma már had ne menjek be. - egyszer csak annyit veszek észre, hogy benyúl a nadrágomba és a farkamon pihenteti meg a kezét.

-Azért ennyire nem vagyunk még jóba. - távolodok el amitől keze is kicsusszan a gatyámból. Nem vagyok ribanc, hogy egy rövid beszélgetés után megadjam magam. Kookkal még oké volt, vele nem voltam rosszba, de erre még pihennem kell. Tegnap este saját magamat lehülyéztem, hogy még szóba állok velük, most pedig már úgy csinálok, mintha semmi se történt volna. Nem tudok haragudni rájuk. -Inkább fürödj.

-Fogtok csinálni valamit ameddig nem leszek itt?

-Talán. - adok egy sejtelmes választ amiért kaptam tőle egy vállra csapást. -Később mindenről beszámolunk. - a hatás kedvéjért még rá is kacsintottam.

-Ne szórakozz velem, öt perc alatt kész leszek.

-Neki adhatok a neked vett ruhákból, vagy rá is féltékeny leszel?

-Ő kaphat. - hozza meg önzetlen döntését. -De pólót ne adj neki. - szemtelenkedik, végig mérve őt.

-Csak eszedbe juttatnám, ha esetleg nem emlékeznél, hogy Jake is itt van.

-Akkor kaphat felsőt is. - mondja durcásan, kevésbé ragyogó szemekkel. Hát igen, ez most nem jött össze neki.

-Kösz. - forgat szemet, majd kiszolgálja magát és a fürdőbe megy.