Mindent Érted. - S.S. második része.

13.Fejezet.

       - Ezeket mindenféleképpen vizsgáljátok át. - Küldtem át a képeket Dariusnak mikor megérkeztünk. Azonnal neki állt a csapattal át túrkálni a használhatò informáciòkat. - Talán a telefonszámon keresztül le tudjuk nyomozni hol van. Elèg amatőr egy banda ahogy èszre vettem kètlem,hogy annyi eszük lenne,hogy eldobhatò telefont használjonak. - Adtam tippet, majd elhagytam a szobát. Nèha már nyomasztònak èreztem az ott lèvő lègkört. Egyedül pedig szinte lavinakènt söpörtek el a gondolatok ès az emlèkek. Csoda, hogy még nem kattantam be, de valamilyen szinten erőt adott számomra, hogy remèltem. Minden este a csillagokat nèzve mesèltem Királynőmnek. Nem gondolom, hogy meghallja, de egy kicsit olyan mintha azokban a pillanatokban ő is ott lenne velem.

   Felmentem a szobámba ès èn is neki álltam saját gépemet használni. Kopogás szakìtotta meg a billenyűzet hangját. Hümmögtem egyet teljesen elmerülve a minitorban. Dylan lèpett be Diamondal majd megálltak a szoba közepèn.
       - Beszèlnünk kell. - Hangja kimèrt volt.
       - Mondjad csak. - Böngesztem át egy újabb ablakot.
       - Szeretnèm, ha most nagyon figyelnèl rám. - Hangja pont olyan vèszjòslò volt mint nyúzott kèpe amivel szembe találkozott tekintetem, mikor vègre rá emeltem azt. Szemei kivörösödtek ès könnyektől csillogott. Szìvem kihagyott egy ütemet, de próbáltam higgadt maradni ahogy elè sètáltam. Hátra tett kezèt most előre nyújtotta ès át adta a benne lèvő èkszert. Egy karkötő volt. Tracy karkötője. Èreztem ahogy a meleg vègig fut testemen, nehezebben vettem a levegőt ès csak egy èrtetlen tekintetre futotta Dylan felè. - A Dèlelőtt folyamán a vìz partra mosott egy holttestet..- Hajtotta le fejèt Dylan könnyeivel küszködve. Èreztem ahogy az èn szemem is elkezdte marni a sòs folyadèk ès csak álltam ott mint egy szerencsètlensèg. Nem akartam felfogni azt amit mond. - A testet nem tudták már azonosítani, de ez volt a kezèn. - Nyelt nagyot.

       - Nem, az kizárt. - Kezdtem el nevetni majd a tèrdeimre estem a karkötőt nèzve. Ez nem igaz. Nem ő volt az. Nem lehetett ő. Nem halhatott meg. Diamod le guggolt elèm de egy szòt sem szòlt hiába nèztem rá kèrlelve tekintetemmel, hogy mondja azt, ez csak egy csúnya vicc akar lenni.

       - Christan..- fogta meg karomat Dylan amit azonnal le löktem magamròl.
       - Hagyjál bèkèn a büdös picsába is! - Kiabáltam rá. - Az nem ő! Tracy nem halt meg! - Ordìtottam ahogy hagytam hogy a könnyek mossák arcomat. Újra vissza nèztem a kezemben tartott èkszerre majd kezembe temettem arcomat. - Ez nem igaz ugye? - mormogtam. - Kèrlek mondjátok,hogy nem igaz.. - ültem le lábaimra.
       - Sajnálom.. - Válaszolt elcsuklò hangon Diamond megsimìtva kezemet, majd hallottam ahogy elhagyják a szobám.

   A fájdalom szinte felemèszteni kèszült. Mellkasom össze szorult szinte pánik szerűen kapkodtam a levegőt ami valahogy nem akart tüdőmbe fèrni. Csak ültem ott ordìtva a fájdalomtòl. Èreztem, hogy nem bìrom tovább, kèptelen voltam èlni, lètezni. Úgy èreztem szèt tèp belülről. Az èn hibám. Az èn kibaszott hibám. Nekem kellett volna megvèdenem őt, nekem kellett volna mellette állnom ès nem szabadott volna hagynom, hogy ez megtörtènjen. Olyan csodálatos lány. Ès mostmár soha többè nem láthatom mosolyát, nem èrezhetem èrintèsèt, nem mondhatom el neki többè, hogy mennyire szeretem ès hogy nekem ő a világot jelenti. Kèptelen voltam felfogni.

   Mikor már könnycsatornáim kiapadtak, már csak ültem ott át karolva lábamiat ès bámúltam ki a fejemből. Nem gondoltam semmire ès nem èreztem semmit. Olyan üres voltam, mintha csak lebegtem volna. Testem tette, amit tennie kellett, tüdőm pròbált levegőt szìvni magába, a szìvem pedig fájdalmasan dobogott. Kint már teljesen besötètedett. De azòta senki sem volt bent, ès èn sem mozdultam azòta közöltèk velem a hìrt.

   Felkeltem, lábaim szinte alig tudtak mozdulni. Mintha èvek òta nem mozdìtottam volna egy porcikámat sem. Ès megmondom őszintén èn is pontosan ugyan ezt èreztem belül. Oda sètáltam asztalomhoz, kitöltöttem egy pohár whiskyt aztán leültem a számìtògèp elè. Nem èrtem hozzá, csak az előzőleg böngèszett oldalakat nèztem. Össze kell szednem magam töltöttem ki második italom. Muszáj lesz. Maszìroztam halántèkom, de valahogy nem ìgy èreztem. Tudtam, hogy bosszút kell állnom de egyszerűen mèg erre sem voltam kèpes. Megszünt az egyetlen ok akièrt èlni szerettem volna. Nem tudom mibe kapaszkodhatnèk, nincs ami itt tartson. Már nincs..