Mindent Érted. - S.S. második része.

5.Fejezet

   Már kora délután elkezdtük a felkészülést. Nagy volt a nyüzsgés oda kint ahogy a pohár whiskeybe kortyolva le néztem rájuk az ablakból. Rendezett sorokba állva melegítettek be a csapataink felváltva a lőtér és a fizikai edzés közt.

       - Úgy gondolom minden simán megy majd. - tette le kezéből a papírokat Darius aki már reggeli után idejött.
       - Nem elég csak gondolni. - szorítottam össsze a fogaimat, ahogy tovább figyeltem az embereinket. - Ezt most nem szúrhatjuk el.
       - Ha tényleg ennyire félted Tracyt, akkor mért nem hagyod ki ebből? - fonta össze kezeit mellkasa előtt. Nem volt a hangjában semmi elitélő, de pontosan tudtam mit gondol.
       - Mert meg védem ha arról van szó és szeretném ha tudná hogy tényleg megbízom benne. - emeltem rá tekintetemet.
       - Te tudod fiam. - szorította meg bíztatóan a vállamat ahogy oda lépett majd pár perc csend után távozott a szobából.

   Letettem a poharam és a hálónk felé vettem az irányt. Kitártam a nagy fa ajtót, ahol megpillantottam Tracyt. Megnyaltam ajkam ahogy végig mértem a testhez simuló fekete ruhában. Nagyot nyújtózott ahogy a tükör előtt álva copfba fogta hosszú tincseit. Közelebb mentem hozzá majd karjaimal átfontam derekát. Bele pusziltam nyakába majd felnéztem rá a tükörben.
       - Még így is kibaszott dögös vagy. - simítottam végig oldalán. Újabb csókot nyomtam nyakára mire halk kuncogás tört fel belőle. Vigyorogva fordult felém hogy karjaival át ölelje nyakamat. Forró csókot nyomott ajkaimra aztán kicsit meg harapta azt. Lehunytam a szemem és mélyen beszívtam a levegőt. Izmaim meg feszültek aztán ismét rá emeltem tekintetemet.
       - Most meg mi aaaz? - mosolyodott el beharapva ajkát mintha nem tudná mit is vált ki belőlem ebben a percben.
       - Mutassam vagy mondjam? - húztam közelebb magamhoz csípőjébe markolva.
       - Nem is tudom. - suttogta ajkaimra huncut mosollyal.

   Heves lendülettel nyomtam neki a falnak majd meg fordítottam, hogy háttal legyen nekem. Már keményedő férfiasságom gömbölyű fenekéhez nyomtam. Egyik kezemmel nyaka alá nyúltam hogy kissé hátra húzzam mire ismét fel kuncogott. Imádtam hogy ennyire beteg. Másik szabad kezemmel a cipzárért nyúltam hogy minnél előbb érezhesem bőrét. Durván lehúztam róla a kezeslábast majd ismét magam felé fordítottam. Vigyorogva ugrott fel ölembe majd szenvedélyes csók csatába húzott. Fél szemmel figyeltem az utat az író asztalomig. Finoman rá ültettem majd letúrtam róla mindent. Ujjaimat le vezettem hasán ami megállapodott a könnyű textilen ami még takarta. Még vadabbul kezdett el csókolni miközben öv csatomhoz nyúlt. Bele morogtam csókunkba mert szinte már szét robbantam belül. Ahogy kicsatolta övemet félre húztam bugyiját és finoman belé hatoltam. Izgató nyögés szökött fel torkából miközben hátra hajtotta fejét vállamba kapaszkodva. Lassan csináltam hogy meg szokja méretemet. Apró csókokkal hintettem be a nyakán lévő érzékeny bőr felületet és magasabb fokozatra kapcsoltam meg szaporítva jól eső nyögéseit.

   Csapzott hajjal, verítékesen nyomtam ajkaira puha csókot miközben csatoltam be nadrágomat.
       - Az a célod hogy ki fárasz és ne menjek veletek? - nevetett fel Tracy miközben újra bele bújt overáljába.
       - Most hogy így mondod nem is olyan rossz ötlet. - Vigyorodtam el és fenekébe markoltam.
       - Legalább hagyj egy kis pihenő időt. - Nevetett majd meg puszilta arcomat. - Mikor indulunk?
       - Amint be sötétedik be pakolunk a furgonokba és már úton is leszünk. - Maszíroztam meg halántékomat.
       - Nyugi holnaptól kezdődnek a hosszú alvások és a nyugodt percek. - bújt mellkasomba. Átöleltem izmos karjaimmal amitől olyan picinek és törékenynek tűnt. Felemeltem álla alá nyúlva fejét hogy nagy barna szemeibe furhasam tekintetemet.
       - Szeretlek. - simítottam meg lágyan arcát. Arca még ennyi idő után is kipirult a szó hallatán ami meg mosolyogtatott.
       - Szeretlek. - túrt bele hajamba majd lassan megcsókolt.