27. Fejezet.

54 3 0
                                    

Tracy szemszöge.


Kopogás szakìtotta meg közelsègèt majd hátra fordulva be invitálta az ajtò mögött ácsorgò Dylant. Egy pillanatra meghökkent èn pedig zavartan álltam fel az asztalròl le simogatva felgyűrődött szoknyámat. Sokat mondò pillantást küldött felèm ìgy tudtam, hogy kèsőbb minden rèszletbe be kell majd őt avatnom.
- Darius türelmetlenül hįvott fel. - Vakarta meg tarkòját mi pedig egy emberkènt tekintettünk az òrára.
- Azt hiszen túl sokat szòrakoztunk. - Nèzett rám vissza válla felett Christan.
- Nekem most arra... Ott... Lent van dolgom. - Kezdett hebegni habogni Dylan össze vissza mutogatva majd elhagyta a szobát. Ahogy becsukta maga mögött az ajtòt nevetèsben törtünk ki Christanal.
- Szerintem tènyleg ideje lenne nekünk is indulni. - Szìvtam be alsò ajkam.

Kisvártatva megèrkeztünk Darius hatalmas háza elè. Kissè ideges voltam hiszen mèg is csak az első találkozásom volt Christan egyik közeli hozzá tartozòjával. Habár ez valòjában nem ìgy volt, emlèkeim mèg nem tèrtek vissza ròla. Kopogás nèlkül mintha csak haza èrtünk volna belèptünk a házba.

- Örülök hogy megèrkeztetek. - Lèpett elő egy ötvenes fèrfi a balra nyìlò ebèdlőböl megszakìtva ámulatomat. Gyönyörű ház volt, semmi giccs,de mègis elegáns. - Ès örülök, hogy tèged is újra láthatlak. - Vigyorgott szèlesen majd kezet csòkolt nekem. Borostyán zöld szemeit Christanra vezette. - A vendègeink már itt vannak. - Majd mintha egy kis grimaszt vèltem volna felfedezni arcán.
- Vágjunk bele. - Forgatta meg szemeit Christan majd megfogta a kezemet ès a megterìtett ebèdlőbe vezetett.

Az asztalnál egy idősebb kopaszodò fèrfi ült, mellette pedig egy szőke kicicomázott lány. Ròzsaszìn rágòjával buborèkot fújt mèg telefonját pötyögtette hangosan.
- Üdvözletem! - Állt fel a szèktől a pasas kezet fogva Christanal. Christan alig láthatòan törölte meg kezèt a kèzfogás után amitől vissza kellett folytanom kuncogásom. - A nevem Rick, ő pedig a lányom Cassy. - Christan grimasszal nèzett a lányra aki ránk emelte tekintetèt. Gúlyosan felhúzott szemöldökkel nèzett vègig rajtam majd egy hatalmas vigyorral fordult Christan felè.
- Oh, hát ismèt találkozunk. - Nyujtotta kezèt, amit Christan ahelyett, hogy elfogadott volna kihúzta nekem a szèkem.
- Hát már ismeritek egymást. - Kèrdezte Darius helyet foglalva az asztal főn.
- Igeen már volt szerencsènk. - Vigyorgott továbbra is Cassy, Christan pedig csak kelletlenül megforgatta szemeit. Őszintén megmodva nekem már most nem tetszett ez a lány, de úgy voltam vele inkább csendben maradok ès figyelem az esemènyeket.

A vacsora java csak az üzletről szòlt, Darius párszor össze nèzett Christanal. Szerintem ők is èreztèk Ricken, hogy teljes mèrtèkben zöldfülű. Ezt mèg èn is csìpőből megállapìtottam ròla hisz a viselkedès mintája teljes mértékben eltèrt az övèkètől. Cassy pedig..ròla inkább ne is beszéljünk. Szinte már sèrtette fülemet a nyavajgása ès vihogása, amit akkor küzdőtt ki magábòl mikor apja egy szar poènt pròbált elsütni. Rohadt kellemetlenè tève az egèsz vacsorát.

- Hát akkor örülök, hogy itt lehettünk. - Fogott kezet Rick a fèrfiakkal nekem pedig egy undorító nyálas csòkot nyomott arcomra ami gyomromban felforgatta a vacsora finom falatjait. - Mit szòltok az üzlethez?
- Átbeszèljük mèg nègyszemközt aztán minden fèlekèpp keresni foglak. - Válaszolt Darius.
- Remèlem látjuk mèg egymást. - Kacsintott Cassy Christanra aki újra undorodva nèzett a lányra. Megvártam mèg elhagyja a házat, majd kikerültem a beszèlgető fèrfiakat ès utánna lèptem.

- Cassy. - Szòlìtottam meg mire kitárt karokkal fordult meg.
- Mit akarsz? - Forgatta meg szemeit.
- Ezt inkább nekem kellene megkèrdeznem. - Álltam meg előtte mosolyogva. - Valahogy elkerültük odabennt a formalitásokat. - Mosolyogtam majd kezem nyújtottam felè. - Tracy Black. Christan felesège. - Nyomtam meg nyomatèkosan az utolsó szòt, mire felhorkantott.
- Elèg szar ìzlèse van Christanak. - Mèrt vègig kihìvòan. - Remèlem ezen nagyon gyorsan tudunk majd változtatni. - Vigyorgott rám èn pedig egyből vettem a cèlzást, nem úgy mint ő.
- Azt hiszem nem èrted. - Mosolyogtam rá továbbra is majd egy mozdulattal hajába markoltam. Fájdalmasan felnyögött, ahogy közelebb húztam fejèt az enyèmhez. - Tartsd magad távol a fèrjemtől, különben biztos lehetsz abban, hogy a következő alkalommal már nem leszek ennyire elnèző. - Suttogtam fülèbe. - Tudd hol a helyed velem szemben. - Nyomtam puszit arcára majd elengedtem.
Dühösen nèzett rám haját igazgatva, mikor a többiek is oda èrtek. Apja furcsán mèregette őt.
- Minden rendben? - Fogta meg lánya vállát.
- Persze, csak elbeszèlgettünk kicsit csajossan. - Varázsoltam arcomra a legtündèribb mosolyom. - Nem igaz Cassy? - Nèztem a lányra viszont ő csak fújtatott egyet majd hátat fordìtva nekünk az autòjukhoz vágtatott.
- Mit csináltááál? - suttogta Christan fülembe, hogy csak èn haljam miközben pròbálta vissza fogni büszke vigyorát. Meg vontam vállamat mintha szinte sèrtene a feltètelezès is.
- Èn ugyan semmit. - Döntöttem fejem vállára majd felnèzve rá ártatlanul pillogtam rá. De láttam arcán, hogy pontosan tudja, nem veheti fèlválròl az ártatlan pillantásom.

Mindent Érted. - S.S. második része. Where stories live. Discover now