9. Flört.

271 20 0
                                    

Amikor Taehyung is megérkezett Jiminhez, a fekete hajú úgy döntött, hogy az lesz a legjobb, ha úgy fizet, hogy állja a vásárlásom és eljön velünk.
A haverja furcsán méregetett, de nem igazán foglalkoztatott. Amint Micha megkajált már indultunk is. Ruha boltba mentünk, hogy kielégítsem az óvónő elvárásait és új, hibátlan ruhái legyenek, hátha leakad a gyámügy témáról. Egy élelmiszer boltot is megjártunk, majd a házamig kísértek minket, hogy lepakoljak. Nem engedtem be őket, kint kell várniuk ránk, hogy elmenjünk a játszóra. Igen. Micha sikeresen kikönyörögte.

-Te részeg vagy? - kerekednek el a szemeim a folyton vigyorgó sráctól. Hétfő, reggel nyolc óra van! Mi a franc baja van ennek?

-Lehetséges Jungkookie.

-Bűzlesz. - húzódok messzebb. Abba már beletörődtem, hogy mindig mellém ül, de most kocsma szaga van.

-Muszáj volt innom. - görbíti lefelé száját és jobb karját a padra téve, pihenteti fejét rajta. -Anya józanul kibírhatatlan. Tegnap meg ma is a-

-Nem érdekel, Jimin. Mindenkinek vannak családi problémái, mégse kötik mindenki orrára és részegednek le. Oszd meg Taehyunggal, engem csöppet se izgat.

-Olyan gonosz vagy velem, pedig én próbálok segíteni neked.

-Az nem segítség, ha azért csinálod, mert viszonzást vársz. Dumálj a fizetett barátaidnak, azok majd meghallgatnak. - hihetetlen, hogy visszaélne azzal, hogy megvesz pár dolgot nekem. Inkább bedugtam a fülhallgatót, nehogy újra hozzám szóljon. Nem indítottam zenét, csupán jelezni akartam, hogy nem hallom és nem vagyok kíváncsi se rá. Szünetig egy hangot se hallottam felőle, aztán megjelent Taehyung..

-Ugye nem? Jimin, te most komolyan..?!

-Ne hangoskodj. - nyomná tenyereit a szájára, de kicsit mellé céloz és szemeit takarja le. -Diret.. direkt írtam, hogy ne gyere.

-Semmi kiolvashatót nem írtál. - sóhajt fel, egy széket húzva a padunkhoz. Alig voltunk már a terembe, mert az osztályunk nagy része kint tölti a szünetet. -Mi történt? Csak akkor csinálod ezt, ha a bátyád vagy anyud-

-Semmi figyelemre méltó nem történt. Holnapra túl teszem magam rajta. - hajtja a padra fejét.

-Ne tedd le a fejed, mert hányni fogsz.

-Nem é-érdekel. - csuklik el a hangja.

-Mi a baj, mmh? - visszahúzza egyenesbe és vállaira helyezi kezeit, hogy rá figyeljen és ne dőlöngéljen. -Miért nem válaszolsz?

-Mert nem akarok. - azért vicces, hogy nekem elregélte volna a problémáját a fél életével együtt, de a legjobb barátjának meg semmit se mond. Szemem sarkából látom ahogy rámászik Taehyungra, mint egy koala maci, és szipogás hangok is megütik a fülem. Ennyire részeg, vagy most komolyan azért sír, mert az anyja barátokat próbál szerezni neki? Jesszusom.

Egészen becsengőig nem is foglalkoztam velük, de nem suttogott Taehyung, hogy ne halljam ahogy nyugtatja Jimint, így az összes szavát értettem.

-Oké... tényleg hányni fogok. - tápászkodik fel.

-Nekem mennem kell a saját órámra. - mondja nekem amint útjára ment a fekete hajú. -Ha negyed óra után se térne vissza, megtennéd hogy utána mész?

-Nem.

-Mer?!

-Ingyen nem. - villantom meg fogaimat egy kaján mosollyal. -De ha nem akkor nem. Rohangálj te utána. - teszem hozzá mikor nem fizet. Morogva zsebébe nyúl és telefonja tokjából kiveszi a papír pénzét.

Az elkényeztetett. (Jikook) [Befejezett]Où les histoires vivent. Découvrez maintenant