Az elkényeztetett. (Jikook) [Befejezett]

15. Finom.

-Éhes vagyok. - sétál a lábaimhoz Micha, aranyosságával mosolyra késztetve. A konyhába megyek, vele a nyomomba, és kinyitom a hűtőt, de arra nem számítok, hogy majdnem teljesen üres.

-Micha, hányszor eszel egy nap?

-Ennyiszer. - mutatja fel vigyorogva három kis ujjacskáját.

-És Kookie-t hányszor látod enni? - erre szomorkásan már csak egy ujját teszi fel.

-Ne hangolódj le. - simogatom meg az arcocskáját. -Mit szólnál hozzá, ha meglepnénk őt?

-Csokival? - nyílnak hatalmasra szemei, én pedig elnevetem magam. Állandóan csak az édességen jár az esze.

-Főzünk neki. Na?

-Én nem tudok főzni.

-Én se, ne aggódj. - nem kellett tovább győzködnöm, már szaladt is vissza a cipőjéért és perceken belül már úton voltunk. Felmentem a netre nézni valami receptet. Tteokbokki. -Erről a tesód nem tudhat! - mondom mikor a szemem láttára becsúsztatott néhány édességet a kosárba. Én nagy nehezen megkerestem ebbe a hatalmas boltba a hozzávalókat, majd elgondolkodtam. Attól függetlenül, hogy ma csinálok neki kaját, holnap ugyanúgy nem lesz nekik.

-Micha. Bízhatok benned? - guggolok le elé.

-Igen. - vágja rá a kíváncsiságtól egyből.

-Szeretnéd, hogy én járjak érted oviba? Minden nap látnánk egymást.

-Igen, igen! Akarom.

-Akkor győzd meg Kookie-t, ha kell hisztizz. De ne mond, hogy én mondtam, oké? - nyújtom felé kis ujjam az ígéret megpecsételéséhez.

-Oké. - kapcsolta össze sajátjával. Egy problémával kevesebb, már ha összejön.
×××

-Jisoo, segítenél egy kicsit?

-Persze, mibe? Odamenjek?

-Ne, ne gyere. Nem akarom, hogy amikor Jungkook hazajön azt lássa, hogy felhoztam egy idegent. Többet meg se bízna bennem annyira, hogy a házába tartózkodhassak.

-Akkor mit szeretnél?

-Mi az a "e pont k" ? [E.k]

-Honnan tudjam? Ezt hol olvastad?

-Egy receptbe.

-Jézusom Jimin, ha ezt nem tudod hogy evőkanál akkor inkább ne is főzz! Csináltál már ilyet?

-Nem, de nem tűnik olyan bonyolultnak.

-Miért nem rendelsz inkább?

-Mert azt bármikor megtehetem úgy, hogy meg se kottyan. Azt akarom, hogy lássa hogy törődöm velük és nem csak megnyomtam egy vásárlás gombot. Neked nem esne jól iskola, majd munka után friss kajára haza menni?

-Jajj de szerelmes valaki. Azt ne mond, hogy ez egy romantikus vacsora. Gyertyák és bor.

-Bevallom a boron nekem is járt az eszem, de úgy sem inna. No meg most tervezem elmondani, hogy mit mondtál mit műveltünk ittasan.

-Ha vigasztalás kell, betudlak szöktetni az ablakomon.

-Olyan bolond vagy! - nevetem el magam. -Nem lesz itt semmiféle sírás vagy ilyesmi ami miatt vígasztalni kellene. Jungkook nyugodt és őszinte ember. Maximum elmondja, hogy ez undorító és, hogy utoljára ment el velem valahova, de örjöngeni nem fog.

-És az nem fog rosszul esni, ha undorítónak fogja találni azt, hogy hozzá értél?

-Már nem vagyok kicsi, hogy ne bírjam elviselni. - mérem ki a szójaszószt. -Egyedül neki engedem, hogy rombolja az egómat.