Az elkényeztetett. (Jikook) [Befejezett]

12. Azt hittem aszexuális.

-Gyere. Keressünk valami színes ceruzát, vagy festéket.

-Jimin, ha ölbe szoktatod megverlek! Tedd le!

-Nem fog hozzászokni. - makacsolom meg magam és nem törődve a fenyegetésével cipelem a szobámba kis húgát. A szekrényemhez viszem amibe a sulis cuccokat tartom, s azt kitárva hagyom válogatni. -Biztos tempera kell?

-Igen.

-Legyen. - bólintok rá. Kiveszek egy fehér lapot is amit berakok a nyomtatóba és az egyik közös választásunkat kinyomtatom neki. -Miért pont ezt a kis pillangót akarod?

-Mert Kookie is szereti őket és én neki akarom adni ajándékba. - súgja, nehogy meghallja Jungkook a nappaliba. -Ne mond el neki, de a kedvenc színét fogom használni!

-Igazán? Mégpedig?

-Kék. - a papírért nyúlt amit én oda is adok neki. Ecsettel, kicsi vízzel és a festékekkel térünk vissza az ebédelő Jungkookhoz.

-Mit alkotsz? - pillantana a színezőre, de Micha gyorsan elfordítja előle. -Jól van hugicám. - helyezkedik úgy, mint aki megsértődött. -Ezt megjegyeztem ám!

-Hagyd a művészt. - védem be Micha-t, aki heves bólogatásba kezd és félig-meddig elbújik mögöttem.

-Asztalnál fess, hogy ne kend össze magad.

-De ti is festékesek vagytok. - biggyeszti le ajkait.

-Ezt nem értem. - értetlenkedik, de nekem ugyanez volt a reakcióm. Hogy lehetnénk festékesek? Még a tempera sincs felbontva.

-A nyakatok. - válaszolja duzzogóan és az asztalhoz rohan Kook kérésére.

A telefonomon, ami nem mellesleg betörhetett valamikor tegnap este, megnyitom a fényképezőt és most látom, hogy tényleg van ott valami! Jungkookra nézek és neki is van ott folt, de ez nem festék, hanem szívás nyom.

-Figyelj már, Jimin. Te emlékszel valamire tegnapról?

-A lányokig megvan, onnantól semmi.

-Lehet, hogy..?!

-Nem, dehogy is. Lepattintottad a csajt, lehetetlen hogy összeszűrted vele a levet. Én meg biztos emlékeznék arra, ha egy jó estén lennék túl.

-Taehyung azt mondta hallotta hívásba a nyögéseid!

-Jó, talán mégse emlékeznék.

-Hol van Taehyung?! Ezért volt olyan fura, és nem fejezte be a mesélést!

-Ő besértődött rám mert- beszéd közben a bátyám szobájának ajtaját hallom meg nyikorogni- ideje lesz mennetek.

-Miért ilyen hirtelen? - kérdezi, de az éppen belépő báttyámra néz.

-Csak vidd már Micha-t. Jobban jár, ha nem marad. - arcommal próbálom tükrözni mennyire nem most van itt az ideje a kérdezgetősködésének. Nem kell minden családi "műsornál" jelen lennie, pláne nem a kis tesójának. Ennek az embernek inkább ne is legyenek a közelébe, mert rosszul jár mindenki.

Jungkook úgy néz ki hamar vette a jeleket, mert összedelőzködött és Micha hisztijével nem is foglalkozva, hagyta el vele a házat. Már csak egy gond van. A tesóm úgy bámulta őket, mint egy zombi. Remélem nem futnak össze többé..
xxx

-Gyönyörű vagy.

-Kösz a bókot.

-Nem csak én nem bírom a képed. - mosolyodik el a felsértett ajkaimra pillantva. -Kivel verekedtél? A szád is felszakította.