Az elkényeztetett. (Jikook) [Befejezett]

14. Hazudjak, vagy mondjak igazat?

-Jimin? - egy nagyon halk hang hallatszott a lépcső felől, én mégis egyből felkaptam rá a fejem. -Jungkook mit keres itt?

-Jisoo. Most le kell tennem, majd még kereslek!

-Pedig az izgi rész jött volna a történetbe. - bizonygatta.

-Majd kereslek, szia. - miután letettem, felnéztem a magyarázatra váró barátomra. Semmi kedvem ehhez. -Itt alszik, azért van itt.

-De...-

-Tae, ne csináld most a drámát. A legjobb barátom vagy, de ettől függetlenük nem kéne féltékenynek lenned, mert mással is vagyok. Egyszer elfelejtettelek és ki vagy akadva rám meg Jungkookra, pedig ő mégcsak nem is tehet semmiről!

-Engem pedig ne próbálj hülyére venni. Ha már ennyire jobban szeretsz vele lenni, mint velem, akkor én lépek innen!

-Legalább lesz időd átgondolni mi miatt problémázol! - erre már nem válaszolt, csak felvette a cipőjét és maga mögött becsapva az ajtót, hagyta el a lakást.

-Az utálata felém kölcsönös. Én se bírom őt. Mindig furán és gyanakvóan méreget, de mégis féltékenyen. Szerintem beléd van zúgva.

-Dehogy is! Csupán fél, hogy az emberek kifognak használni a pénzem miatt. Téged is csak azért nem bír, mert szerinte élősködsz rajtam. Szerintem pedig csak nem vagy szégyenlős és élsz a lehetőséggel.

-Az én opciómba jobban hiszek. Szerelmes beléd, ezért fáj neki, hogy most is velem vagy helyette. - dőlt a szék támlájának egy elégedett mosollyal. -Te meg értem vagy odáig.

-Esetleg te vagy egoista. Barátkozni akarok veled, csak te nem vagy hajlandó beletörődni és engedni.

-Őszintén szólva nagyon idegesítő vagy a folyamatos nyomulásoddal. Olyan mintha anyám nekem is befizetett volna egy barátra. Pontosan ugyanennyire magadra erőltetsz, úgy hogy nem akarom.

-Nem is!

-De, csak téged nem fizetnek azért, hogy zaklass.

-Jól van. Leszállok rólad! Ezt akartad hallani nem?

-Igen.

-Király. - állok fel az asztaltól. -Várjátok meg még megjön a kaja aztán menjetek innen. - hátra se nézve megyek fel a szobámba. Hogy utálhat ennyire egy olyan valaki akinek amikor csak tudok próbálok segíteni a megélhetésében? Hihetetlen! -Szia. Bocsi az előbbiért, csak volt egy kis dráma.

-Semmi gond.

-Tudnád folytatni a lényegnél?

-Persze, de készülj fel, mert lehet sokkolni fog.

-Legalább nem a bőgésen fog járni az eszem.

-Mi a baj?

-Semmi. Csak kezd el.

-Nos... a haveroddal a női mosdóba mentetek.

-Jézusom.

-Az egyik fülkébe voltatok, csak nem húztátok el a zárt én pedig azt hittem, hogy szabad.. a lényeg az, hogy elég intim helyzetbe voltatok.

-Csókolóztunk?

-Nem. Térdeltél előtte. Érted mire célzok?

-Leszoptam Jungkookot??

-A nevét nem tudom, de szerintem egy személyre gondolunk. Nem tudom, hogy haverok vagy szerelmes párok vagytok-e, mindenesetre támasztottam az ajtót, hogy senkinek ne keljen tudatlanul benyitnia.

-Csak osztálytársak vagyunk. Éppen most rázott le magáról, mert ő nem kíváncsi rám.

-Ezért vagy a sírás határán?