Árnyékosztag -Lara története (befejezett)

13. fejezet

A harmadik herceg a templom felé vágtatott, elég sietősen. Reggel választ keresett valamire, viszont most úgy véli ideje játékba kezdenie. Ami izgalmas lehet számára, és közben az udvar életét is felbolygathatja.

Darian, noha a királyi család tagja, sosem élvezte ugyanazokat a kiváltságokat, mint féltestvérei. Mindig is árnyékként volt jelen az udvarban, és bár a címét illetően hercegként kezelték, gyakran háttérbe szorult a királynő miatt. Ezenkívül bácsikája is folyton mérgezte az elméjét, folyamatosan hergelte a király ellen. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy rejtélyes és ellentmondásos figura legyen az udvarban. Senki sem lát át rajta, vagy szándékain. A helyzet pedig akkor romlott meg igazán csak, amikor édesanyja elhalálozott.

Mindezek után más utat választott azért, hogy bebizonyítsa érdemeit és növelje a hatalmát és tekintélyét az udvarban, és tegyen arról, hogy egy ágyas fia is lehet valaki. Tettei következményeként viszont bácsikájához küldték,  ahol igyekezett hatalmat, pozíciót szerezni magának és most, hogy ezt elérte, visszatért és új játszmákba kezdett. Hivatalba lépése után, amit csak lehetett megkérdőjelezett és vitákat kezdeményezett. Így volt ez Ro tábornok esetével is. Larara, mint eszközre tekintett addig a napig, amíg meg nem látta Nathan mellett. Ezzel pedig felkerült a céltáblájára. És most készen áll a vele való játszadozásra.

Lara és Oswin szinte futottak, hogy a kis templomhoz érjenek mielőtt más érkezne meg előttük.

- Ti mit kerestek itt ilyen korán? – kérdezte Thoren mester.

- A harmadik herceg idetart – válaszolt Oswin.

- Oswin, azonnal indulj vissza a palotába. Nem vehet észre senki. És Oswin, nyugton kell maradnia – Oswin fejet hajtott, mert jól tudta, hogy kiről beszélt a lány.

- Kisasszony, a nadrágja – figyelmeztette Thoren. Lara viszont gyorsan bement a kis templomba, kibújt a ruhából, amit Kalis elrejtett és minden visszaállt az eredeti felálláshoz miután rendbe szedte magát.

- Sétáljunk egyet – lépet ki, majd a templom kert felé vette az irányt.

Darian nem váratott magára sokat. Kis idő múlva a kert túl végén jelent meg. Teljesen másképp volt most öltözve. Nem a hivatali ruha volt rajta. Most inkább volt hercegi a megjelenése, de a tekintete, a mozdulatai ugyan azok volt. Lara tudta, hogy jelen van a herceg, de nem figyelt rá, mint aki észre se vette. Inkább gondolataiba merült, a ma történt eseményekbe, hogy mikre ébredt rá. Darian pedig lassan közeledett felé.

- Hercegem – köszöntötte a mester, majd a szolgálók is meghajoltak. Lara csak ezután állt fel, és követte az etikett szabályait.

- Üdvözlöm felség – hajolt meg Lara előtte.

-Elmehettek - intett Lara kíséretének. Lara zavartan pislogott, hogy most miért küld el mindenkit, de szerencsére a mester nem mozdult, amiért most nagyon hálás volt.

- Thoren mester ön is távozhat, a kisasszony biztonságban lesz velem.

- Elnézését kérem hercegem, de nem tehetem. Az anyakirálynő megparancsolta, hogy nem hagyhatom magára a kisasszonyt egy pillanatra sem.

Dariannak ez cseppet sem tetszett, amiről testtartása is erősen árulkodott. Szólni akart valamit, de Lara megelőzte.

- Thoren mester, ha kellő távolságban marad, akkor engedelmeskedik mind a két parancsnak meglátásom szerint.

Thoren bólintott, majd kissé távolabb állt miután fejet hajtott. Hallótávolságon belül ugyan nem maradt, de egy pillanatra sem vette le a szemét Laraékról.