Árnyékosztag -Lara története (befejezett)

22. fejezet

A napok teltek, de nem jutottak előrébb a megoldások terén. Aricot-ot pedig mintha a föld nyelte volna el. Kalis és Ronyn végre hazatérhetet, és a palotában gyógyulhatott tovább, bár furcsán viselkedtek. Ronyn pedig meglehetősen jól fogadta az eljegyzés hírét, ami lehetővé tette Laranak, hogy több időt töltsön Nathannal.  Gyakran sétáltak, beszélgettek, vagy együtt étkeztek, ezalatt pedig jobban megismerték egymást, és közelebb kerültek egymáshoz. A napközbeni apró gesztusok és meglepetések sokat segítettek a kapcsolatukon, és az eljegyzés miatt kialakult bizonytalanságon.

Most éppen a könyvtárban ültek. Nathan a hivatalos ügyeit intézte, Lara pedig csendben olvasott vagy épp tettette, hogy olvas és a herceget figyelte. A vonásokat az arcán, hogy mennyire komolyak most, és mennyire bele van merülve a munkájába. Végül a kíváncsisága közelebb vitte. Nathan érzékelte, hogy Lara mozdult, hogy kíváncsiskodik, de úgy tett mintha nem vette volna észre.

- Min dolgozol ennyire? – érdeklődött halkan, de Nathan továbbra sem reagált. Lara pedig még közelebb lépet, mire Nathan váratlan megfogta a kezét és az ölébe rántotta.

- Nem gondolod, hogy túl kíváncsi vagy? - kérdezte, és nem eresztette el. Lara próbált volna szabadulni, de végül feladta, és hozzábújt a férfihoz.

- És te nem gondolod, hogy ez nem illik?

- Még is ki látná? – érdeklődött Nathan és körbenézett. Hivatalosan nem voltak egyedül, ugyan akkor még is, mert Oswin és Nix kint őrködtek. Nathan csikizni kezdte Larat, aki felnevetett, de egy kopogás megzavarta őket, félpillanaton belül pedig Nix lépet be sűrű elnézést kérve.

- Darian erre tart – mondta röviden, majd elfoglalta helyét az egyik polc végénél, Lara pedig villámgyorsan felállt, és visszaült az eredeti helyére miután Nathan elengedte egy sóhaj után.

- Időzíteni mindig tud – jegyezte meg, és visszatért a feladataihoz. Nem is kellett sokat várni és Darian csatlakozott hozzájuk. Udvariasan üdvözölte a koronaherceget, majd Larat, akinek a jelenlétén meglepődött.

- Miben lehetek segítségedre? – vonta magára Nathan a fivére figyelmét.

- Mint tudod apánk ránk bízta az őszi királyi vadászat megszervezését, míg te a Drakmori tárgyalást szervezed – Lara felkapta a fejét a szomszédos birodalom nevének hallatán. Már a vadászat is egyfajta aggodalmat indított el benne, de egyetlen szó hallatán a szíve is hevesebben kezdett verni. Nix is a fülét kezdte hegyezni.

- Valóban így van – nyugtázta Nathan. Lara pedig eközben arra gondolt, hogy miért nem hallott ezekről eddig, mert most villámcsapásként csaptak bele az információk. Miért akarnak tárgyalni, amikor elviekben béke van?

- Arra gondoltam, hogy mivel a kettő majdnem azonos időben lesz, és az a hír járja nem csak a követek érkeznek, hanem az egyik herceg is, meghívhatnánk a vadászatra. Mit gondolsz erről? – kérdezte Darian. Lara pedig maga elé meredt, ami Nathannak is feltűnt.

- Remek ötlet, ezzel is erősíthetjük a kapcsolatot a két birodalom között, és tovább építhetjük azokat. Ez a gesztus megmutathatja számára, hogy szívesen látott vendég és kölcsönösen tiszteljük egymást. Így jó alapokra fektethetnénk a tárgyalásokat – fejtette ki Nathan, Lara pedig becsapta a könyvet, ami a kezében volt, amire mind a két herceg hátra nézett.

- A Kisasszony talán nem ért egyet? – kérdezte Darian.

- Egyet értek, valóban jó lehetőség, viszont nem mindegy melyik herceg érkezik. Bár sejtéseim szerint nem a koronahercegüket fogják küldeni. Információim szerint pedig az ottani harmadik herceget nem érdekli a politika, és merőben el is zárkózik tőle. Kizárásos alapon a második herceg fog jönni, akiről köztudott, hogy rengeteg problémát okozott a határvidéken, és inkább katona, mint hivatalnok – ki kell derítenie ki érkezik, ha Ari, akkor bajban van, mert bajt okozhat számára, Nathan számára és talán a birodalom számára is.