Árnyékosztag -Lara története (befejezett)

26. fejezet

A vadászat reggelén mindenki a főudvaron gyűlt össze. A vendégek és a küldöttség jó része is ott volt. Lara az előző este rosszul lett, és a királyi orvos szigorú pihenést írt elő számára. Ennek köszönhetően sikeresen csatlakozott az Árnyékőrökhöz, akik egy időben érkeztek meg. Érkezésükre sokan odakapták a tekintetüket: csodálattal, megvetéssel, suttogással.

A főudvar csendjét csak az Árnyékőrök lépteinek halk susogása töltötte be, ahogy megálltak, majd egyszerre térdre ereszkedtek a király és a herceg előtt. Maszkjuk alatt rejtőző arcok láthatatlanok voltak, de a jelenlevők érezték a figyelmüket. Összeszorított szívvel figyelték, ahogy Darian herceg a főudvar közepére lépett. Magabiztosan nézett szét, és a tekintete végigsiklott a gyülekező tömegen. A herceg átvette az irányítást, hangja tiszta és határozott volt.

- Üdvözlöm mindannyiótokat a királyi vadászaton, ahol a természet szépsége és a vadászat izgalma egyesül! Az erdő mélyébe vezető utunkon két birodalom közötti barátságunkat és egyetértésünket ünnepeljük.  A királyi vadászat évszázadok óta tartó hagyományok szellemében zajlik, és most ismét összegyűltünk, hogy együtt élvezzük ezt a különleges alkalmat. Az erdő mélyén rejtező vadak gazdagságában reménykedünk, és bízunk abban, hogy sikeres zsákmányokkal térünk majd vissza. Az erdő titokzatos mélységeiben való kalandozás során kérjük, tartsuk tiszteletben egymást. Érezzétek jól magatokat, élvezzétek a természet szépségeit, és bízunk benne, hogy sikeres vadászattal, valamint együtt töltött boldog és emlékezetes pillanatokkal gazdagodunk majd ezen a királyi eseményen. Legyen ez a nap emlékezetes és hozza magával mindazt a jó szerencsét, amire vágyunk! Hajrá vadászok, és éljen a két birodalom!

A menet elindult.  Az erdő mélyén a levegő tele volt a fák illatával és a patak csobogásával. Az Árnyékőrök éles szemei mindenhová figyeltek, és érzékeik éberen reagáltak a környezet változásaira. Habár tisztában voltak azzal, hogy nem most fognak rájuk támadni, hiszen jelenleg erősen a védelem alatt áll mindenki. Ahogy a vadászok előrehaladtak az erdő mélyébe, a fák között megszaporodott a madarak énekhangja, és a nap sugarai áttörtek a lombkoronákon, megvilágítva az ösvényeket. Az erdő sűrűjében feltűnt az alaptábor. Az alaptábor közepén Nathan állt, és köszöntötte a csapatokat.

- Üdvözlök mindenkit az alaptáborban! Vegyétek birtokba sátraitokat, és ha felharsan a kürt a vadászat kezdetét veszi. Innen indulunk és ide várunk mindenkit vissza. Érezzétek jól magatokat, élvezzétek a vadászat szépségeit. Az őrség gondoskodik a biztonságotokról! - biztosított mindenkit, hogy ezáltal a vadászat örömére figyelhetnek.  A vadászok szétoszlottak, és minden csoport elfoglalta a nekik kijelölt területet az alaptábor körül. 

Kalis a katonák között álcázta magát, hogy ne tűnjön fel az Árnyékőrök számának növekedése, így könnyedén az alaptáborban maradhatott. Nix, a királyi testőrségben kapott helyett.  Sera Ronyn mellett sorakozott fel. Rea, Aries herceg oldalán, a másik tábori sátor mellett foglalt helyet. Az Árnyékőrök feszült figyelemmel készültek a mai napra.  Lara Nathan csapatával együtt egy csendes helyen készült fel a közelgő kihívásokra, és a helycserére. Darien pedig alig várta, hogy kihasználhassa a lehetőséget arra, hogy eltűnjön a hajtóival, ami csak egy szempillantás műve volt még a kürtök megszólalása előtt.

Lara és Nathan a sátor árnyékában készültek a vadászatra, ahol a fátylas napsugár szelíd csókot hintett a sátor szövetére, elrejtve őket a külvilágtól. A két szerelmes érezte a feszültséget a levegőben. Lara érezte a hűséget és az aggódást Nathan tekintetében, és ez fordítva is igaz volt. A csendes sátorban, amikor már biztosak voltak benne, hogy senki sem figyeli őket, Lara finoman megérintette Nathant a karján.