Yibo káromkodva leszegte a fejét.
Mennyi időt és energiát elpazarolt a veszekedésre, egy olyan nővel, mint Yu Ming, ahelyett, hogy megpróbálná jóvátenni a dolgokat Xiao Zhannal. Elmondhatná, hogy még mielőtt összejöttek volna, csak egyszer feküdt le Yu Minggel, és hitt a nőnek, amikor azt mondta neki, szedi a tablettát.
S nem a terhesség volt az egyetlen meglepetés, amit a nő tartogatott neki.
A második sokkal pusztítóbbnak bizonyult.
Mit sem törődve a vacsoravendégek kíváncsi tekintetével, elindult a társa felé, mert tealevél és orchidea illata olyan erősen vonzotta magához, mint a mágnes. Wen Zhu Han egyre halkuló komor szavai egy pillanatra megállásra kényszerítették. Köszönhetően a korábban történteknek, a férfi gyűlölte őt – és véleményét sem rejtette véka alá. Ezenkívül valószínűleg akár valamilyen fegyver is lehetett a keze ügyében.
De Xiao Zhan vonzása erősebb volt, mint az önvédelem ösztöne.
Aztán megpillantotta.
Xiao Zhan égő tekintete követte minden egyes lépését. A kettejük közötti vonzalom, amelyet Xiao Zhan oly erősen próbált eltemetni magában, most robbanásközeli állapotba került. Amikor szorosan egymás előtt álltak, Xiao Zhan hevesen emelkedő és süllyedő mellkasa Yibohoz simult.
- Mindenki úgy beszél a házasságodról, mintha szentírás lenne. – suttogta Yibo zihálva. – Hogy lehetséges ez? – A hosszúra nyúlt csendben Xiao Zhan dacosan összeszorította az ajkát, és elfordította a tekintetét. – Xiao Zhan, kérlek ne hallgass, a fejem mindjárt szétrobban a feszültségtől. Ne csináld ezt, kérlek.
- Nem tetszik ez a felállás, ugye? – kérdezte hirtelen támadt ingerültséggel a másik. – Egy csomó megválaszolatlan kérdés a fejedben. Kérdések, amik téged zavarnak, nem engem. Amit te az elmúlt órákban átéltél, én hónapokig éreztem. Fulladj bele a kérdéseidbe, nem fogok egyetlen egy választ sem adni!
Xiao Zhan el akart lépni mellette, Yibo azonban megragadta a karját.
- Beszélnünk kell, Xiao Zhan.
- Nincs miről beszélnünk.
- De van. – dörrent rá Yibo dühösen. – Miért mondtál igent az apámnak?
- Van jogod ahhoz, hogy megkérdezd tőlem? – kérdezte Xiao Zhan mogorván, miközben odahajolt hozzá. – Megkérdeztem én tőled, hogy mit tettél, Yibo? Megkérdeztem, hogy tudtál így becsapni engem, Yibo? Megkérdeztem, hol voltál két évig, Yibo? Ha én nem kérdeztem meg ezeket, hogy merészelsz te kérdezni bármit is? Melyik kérdésre akarod hallani a választ? Mondd meg, Yibo! Melyikre? Egy éjszaka alatt eltűntél az életemből, másnap pedig az esküvődről olvashattam az újságokban. Ezek után én... nem fogom megválaszolni egyik kérdésedet sem. Tudod miért? – Xiao Zhan szeméből egy könnycsepp gördült ki. – Mert nem érdekelsz! És most... engedj el!
Yibo gyomra görcsbe rándult, torka elszorult.
- Xiao Zhan! Miért csinálod ezt velünk?
- Velünk? Nincs olyan, hogy mi!
- Van fogalmad róla milyen áron akarja keresztülvinni ezt a házasságot az apám?
Xiao Zhan értetlenül nézett Yibora.
- Ezt meg, hogy érted?
- Az apám kiforgatja a saját testvérét a jogos örökségéből, csakhogy elvehessen téged. Ez sem jelent a semmit a számodra?
YOU ARE READING
Descendants of the Sun
FanfictionA Wang-dinasztia generációk óta uralkodik a tea fővárosában. Vagyonuk tiszteletet és kiváltságos helyzetet biztosít számukra, életük a kasztrendszer szigorú és ódivatú szabályai szerint zajlik. Míg a család a látszat alapján él, addig a földszinten...
