Csak te!/ Befejezett /

23 fejezet

Scharlott Blane

Reggel korán keltünk,hogy időben el készüljünk mind a ketten. Ma volt Charles nagy napja. Remélem megcsinálták a kocsiját és nem hagyják cserben.

Indulhatunk?- Charles az ajtóban áll, míg én meg csak azon gondolkodok, hogy mit húzzak fel.

Még nem, nem tudom,hogy mit húzzak fel.- hallom,hogy Charles közeledik felém és a hátam mögé áll. Szerintem őt is meglepte a kupleráj.

Mi ez a sok ruha? Így én se tudnék választani.- nevette el magát. Kikérem magamnak. Ezek a ruhák amik elől vannak azok a kedvenceim. Soha nem tudok választani közülük.

Legyen ez.- mutatott egy fekete spagetti pántú szoknyára, de a hátam teljesen kint volt és attól félek,hogy nem fogok-e fázni.

Okés, gyors felveszem.- tudom,hogy azért választotta ezt a ruhát Charles,mert a hátam kint volt és a hátamhoz tud érni.

Indulhatunk már?- Charles már tíz perce azt mondogatja,de én még nem vagyok indulásra kész.

Indulhatunk? El fogunk késni.- bólintottam egyet és abban reménykedtem,hogy biztos mindent elraktam.
A pályára érve elkapott ugyan az az érzés. Valahogy felszabadultnak éreztem magamat. Egy óra volt a verseny kezdetéig ezért a további időt az öltözőbe töltöttük el.

Izgulsz?- szakítottam meg a csendet ami kezdett kínos lenni.

Kicsit.- közelebb csúszott hozzám és a hátamat kezdte simogatni. Tudhattam volna,hogy csak ezért választotta ezt a ruhát.

Nem kell. Én itt vagyok és szurkolok neked!- én a helyében szét izgulnám magam, de ő már többször ment ezen a pályán és már fejből tudja.

Induljunk ki.- állt fel és a kezét nyújtotta,hogy fogjam meg. Gondolkodás nélkül nyújtottam én is a kezemet. Besétáltunk a kocsijához es puszit nyomott a homlokomra.

Én készülök itt várj meg verseny után,de egyet ígérj meg,ha dobogón állok majd te ott leszel lent.-bolintottam egyet ő meg beült a kocsiba. Felvettem a "fej hallgatót", hogy halljam mi történik Charlesnél. A piroslámpa elaludt és a verseny elkezdődött. Minden a sínen volt amikor meghallottam,hogy Charles szól a rádióba.

Nem működik a fék! - csak viccel Charles, itt volt az a pont,hogy jobban megvoltam ijedve mint Charles.

Próbálj bejönni a boxba!- Charles fel adhatja a versenyt. A kocsiját megcsinálták de szarul. Így hogy engedhették pályára? Nem értem.

Ugye minden rendben lesz?- kérdeztem meg egy fiatal húszas éveiben járó férfit,hogy nyugtathassam magam.

Nem tudom.- kár volt megkérdeznem, most még jobban parázok.

Nem megyek be, kordában tudom tartani a kocsit.- Charles nem fogja fel,hogy az élete múlhat rajta? Azon gondolkodtam,hogy beleszólok a rádióba,de nem akartam magam az első versenyen mint Charles barátnője rossz fénybe feltűnni, ezért inkább csak hallgattam a történéseket és imádkoztam,hogy Charlesnek ne essen baja.
A harmadik körben járhatott Charles mikor meghallom amit szerintem senki nem akar.

Charles Leclerc a falba rohant! Ez hihetetlen volt, olyan sebességel hajtott amivel esélye nem volt bevenni a tízes kanyart! Már jön is az orvosi autó.- mondta az egyik bemondó. Azt hittem itt esek össze és nem csak Charleshoz hanem hozzám is jön orvos.

Köszönöm hogy elolvastad! Ha tetszett kövess be,csillagozd!🤍🤍