16 fejezet

58 3 0
                                    


Szandra Blane

Megcsináltam a "vizeket" és besétáltam a szobába ah Scharlott volt.

Tessék hoztam egy kis vizet!- adtam oda a poharat amiből egyből ivott. Nem hittem hogy ilyen könnyű lesz. Vártam, vártam és még mindig vártam. Majd tíz perc után elaludt és Charles felé vettem az irányt. Már azt hittem, hogy rossz poharat adtam Scharlottnak. Bementem és leültem mellé, megittattam vele a "vizet" és az történt aminek nem kellet volna. Valaki kopogtatott és Scharlott ment ajtót nyitni. Várjunk csak ő az előbb nem aludt? Mi van velem? A rendőrség? Igen Szandra, itt van vége. Charlesos éjszakádat buktad.

Maga Szandra Blane?- jön közelebb egy rendőr én meg csak bólintok együtt működően. Majd jöttek be a mentősök.

Mit csinált vele?- kérdezte az egyik mentős Charles felé mutatva. Én csak egy vállvonás kíséretében jeleztem, hogy nem kívánok vele beszélgetést folytatni. Sőt semmit!! Még látni se akarom. Elindultunk le az autóhoz. Az én életemnek annyi. Ezt jól megcsináltad Szandra. És mi van ha mégse?!

Scharlott Blane

Mondja,hogy jól van?- faggatom másodpercenként a mentőst akinek már szerintem elege van belőlem. Majd feláll és elem áll. Legalább két fejjel alacsonyabb voltam nála.

A fiatal úr már jobban lesz. Mennyi alkoholt ivott?- kerdezte. Mintha én tudnám.

Szerintem egész este ivott. Egy fél órája értünk haza. - magyaráztam lényegre törően.

Rendben! - válaszolta vissza. Csak ennyi a válasza? Semmi olyan, hogy rendben lesz? Tényleg csak annyi, hogy rendben?! Na ezen felhúztam magam rendesen. Az egész estem egy káosz!

Akkor rendben lesz?- csak azért se hagyom. Hallani akarom az ő szájából, hogy rendbe fog jönni.

Igen. - végre kinyögött valamit! Akkor rendben lesz. Össze szedte a cuccosát és el ment. Én meg mehettem lefeküdni.

Reggel nagy reményekkel keltem fel, hogy talán a délelőtt jól fog sikerülni. Ne hagyjuk ki a délutánt is. Gyors össze szedtem magamat és rá pillantottam Charlesra aki még mindig alszik. Remélem nem halt meg. Már csak át hiányozna, gyilkosként  emlegetnék a nevemet. 

Írtam egy papírra Charlesnak, ha fel kel, én meg addig is tudom csinálni a dolgomat egész nap. Négy óra fele haza értem, abba reménykedtem, hogy Charles már nincs az ágyamba és az estét nem kell a kemény kanapén töltenem. Benézek és Charles még mindig alszik.

Oké oké. Nyugi Scharlott! Csak nagyon ki volt ütve és azért alszik még.- próbáltam magamat nyugtatni,de nem tudtam nyugodt szívvel kimenni a szobából.

Scharlott ha hónapig nem kel fel akkor..- a mondatot már nem voltam képes befejezni, mert azt se tudtam mit csinálok akkor.

Akkor pofon váglak!- csúszott ki a számon. Nagyon is megérdemelné,de nincs szívem másokat ütni- verni.

Ahh,de olyan aranyosan alszik..- vissza mentem és csináltam egy- kettő fotót amiből szerintem száz darab lett. Majd ki sétáltam a szobából és azon kezdtem törni az agyam, hogy hogyan itassam meg. Nehogy kiszáradjon itt nekem. Fogtam egy pohár vizet és egy tölcsért. Vissza mentem és egy kicsit felültettem. A tölcsért a szájába tettem és óvatosan bele öntöttem a vizet. Amilyen vicces volt olyan hasznos is. Így mind kettőnk jól jár, ő nem fog kiszáradni és az ágyam nem lesz gyilkos ágy, én meg azért mert.... azt még nem tudom, de mindegy. Nem is az a lényeg.
Este hamar elaludtam ami nem volt megszokott tőlem, főleg a kemény kanapén.

§§

Reggel van. Már megint.- másztam ki az ágyból. Valahogy úgy éreztem, hogy fitt és egybe lusta vagyok. Oda sétáltam a kávéfőzőhöz és egy erős eszpresszót főztem le.

Máris jobb! De csak egy fokkal.- a kávé hamar elfogyott ezért gyors össze szedtem magam,mert máris  késésben voltam. Az ajtón indultam volna ki amikor eszébe jutott Charles.

Charlesről teljesen elfeledkeztem! Hogy lehetek ennyire hülye?!- aztán jött a telefon hívás ami elterelte a figyelmemet teljesen. Felvettem és az ajtót kezdtem zárni. Mamával vásárlós napot terveztünk ezért mama hívott, hogy lent vár. Ez a nap is hamar eltelt. Este hatóra környéke felé léptem be a lakásba és meg mindig csend lepte el a lakást.

Olyan fáradt vagyok, holnap reggelig aludhatsz Charles. - legyintettem csak egyet és szó szerint be estem a kanapéra.

§§

Reggel olyan fitt voltam, hogy kedvem sem volt lustálkodni. Hamar elkészültem, ma nem volt semmi dolgom ezért azt terveztem, hogy itthon pihenek. Besétáltam Charlest megnézni, de ő meg mindig aludt. Három napja ha jól számolom. Fura. Ki sétáltam a szobából és mamát tárcsásztam a telefonomba. Biztos mérges lesz, hogy nem mondtam semmit.

Szia mama! Lenne egy kis problémám..- sajnálom mamát, reggel hét órakor hívom, hogy baj van.

Mi történt?- a telefonon át lehetett érezni és hallani is ,hogy megijedt.

Van egy fiú a lakásomba.. már három napja alszik . Mit csináljak?- kérdeztem őszintén, hátha kapok valami jó ötletet.

Vágd pofon vagy öntsd le vízzel.- na ilyent se hallani egy nagymama szájából minden nap.

Oké, az egyiket ki próbálom, ha nem jó jön a másik.- nyomtam végül le. Majd hangokra lettem figyelmes a szoba felől.

Charles te vagy az?- kiáltottam a szoba felé,de választ nem kaptam. Közelebb sétáltam és Charles ugyan úgy. Akkor csak valami nem tudom mi. Zártam le a témát egyszerűen.

Köszönöm, hogy elolvastad! Szerinted Charles fel kelt és meghallotta a beszélgetést? Írd le kommentbe. Ha tetszett akkor kövess be, csillagozd illetve írj bátran kommentet! Jó találgatás!😊✍️🤍

Csak te!/ Befejezett /Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon