8 fejezet

77 5 0
                                    


Scharlott Blane

Történt valami vele?- kapkodtam a levegőt félelmemben.

Kisasszony a beteg nem emlékszik semmire.- meglepődtem mikor meghallotam,de inkább annak örültem,hogy túlélte.

Hányas szobába lesz?- kérdeztem, majd megvonta a vállát ezzel jelezve,hogy ő se tudja. Pár perc elteltével kitolták a műtőből én mentem utánnuk,hogy tudjam.

Hölgyem még nem lehet bejönni hozzá.- mondta az ápoló, megfordultam és elhagytam a szobát. Tíz perc elteltével kijöttek a szobából és bólintott egyet az ápoló,hogy bemehetek hozzá.Charles még nem volt eszméleténél ezért csak pár percig voltam bent.

4 nappal később

Mindennap bejöttem a fiúkat meglátogatni, vsizont csak Lando kelt fel azóta.A mai nap ismét elindultam fél nyolc környéke felé és alíg vártam,hogy láthassam Landot.Beértem és Landohoz vettem az irányt első sorban. Beléptem a fehér szobába és Lando még aludt,majd leültem e mellete lévő székre és megcsörrent a telefonom.

Én hülye nem vettem le a hangot.- kaptam elő a zsebemből és némitottam le a készüléket. Szerencse Lando nem kelt fel aminek örültem,majd feláltam és kisétáltam, majd vissza hívtam az illetőt. Mire visszamentem Lando felkelt.

Jó reggelt! Ugye nem én keltetelek fel?- kérdeztem és megrázta a fejét.

Hogy vagy?- tettem fel a kérdést neki.

Már jobban. Úgy megölelnélek.- mondta és a szívem majdnem megszakadt.

Én is megölelnélek.- válaszoltam vissza, majd bejött egy orvos.

Kérem menjen ki.- mondta az orvos, gyors összeszedtem a cuccomat és kimentem, régen néztem meg Charlest ezért elsétáltam hozzá. Beléptem és már fenn volt.

Szia.- köszöntem neki,de ő csak nézett engem.

Szia.- köszönt vissza bátortalanul, majd lehuppantam az ágy melleti székre.

Te ki vagy? Ismerjük egymást?- tette fel a kérdést egymás után.

Scharlott vagyok az egyik barátod.....vagy már.....nem is tudom.- mondtam akadozva.

Mi történt?- kérdezte kicsit bátrabban

Volt egy balesetem és hozzád költöztem,de már egy ideje külön élek. Azóta nem vagyunk valami jóban.- probáltam neki röviden és tömören elmondani amit szerintem értett is.

És mi történt a balesetem előtt?- tett fel egy ujjab kérdést

Elmentünk egy bálra amire hivatalos voltál...

Mi ketten?- vágott közbe a mondatomba

Nem nem, én Landoval mentem. Ti a bál előtt csúnyán összevesztetek.- magyaráztam neki,de közbe zavarba jöttem.

Ti Landoval?- kérdezte és láttam rajta a féltékenységet,de ha meg úgy nézzük nem is ismer engem.

Mi!? Te nem vagy normális!?- kaptam fel a vizet és kirohantam. Ezt jól megcsináltam. Láttam,hogy Charles a szoba ablakából figyel engem és látszik rajta,hogy legszívesebben visszavonná amit mondott.

Elindulta Lando szobája felé és jött ki az orvos, szóval nem fog minket zavarni. Kopogtatok majd belépek hozzá.

Szia.- köszöntem neki, ő meg mosolyogni kezdett.

Min mosolyogsz?- kérdeztem izgatottan,de volt egy olyan érzésem,hogy én vagyok az oka

Holnap haza mehetek.- mondta, én meg az ölelésembe vontam

ÁÁÁÚÚ!- kiáltott fel

Bocsii.- védekeztem,tudtam,hogy még nincs jól százszázalékba,de nagyon örültem,hogy haza mehet.

Semmi baj, én is örülök.- mondta mire elmosolyodtam

Mi van Charlessal?Voltál nála?- szomorúan bólogatni kezdtem.

Igen voltam nála, nincs annyira jól mint te.- mondtam neki és látszott rajta a szomorúság

Miért?

Nem emlékszik semmi és senkire.- válaszoltam neki

Egyébként mi is történt pontosan?- kérdeztem a részletek kapcsán. (kicsit kiváncsi vagyok)

Ugye kimentünk mindketten a mosdóba, kicsit összevesztünk, majd bementünk kezetmosni. Valaki megragadta a csulómat és hirtelen berántott az egyik fülkébe és bezárt. Charlesról annyit tudok,hogy valamit csináltak vele, hallottam hogy összeesik és bedobják a melletem lévő fülkébe.A többit úgy is tudod.- mesélte a történteket és még hallgatni is rossz volt még hogy ott élőbe lenni.

Jól vagy?- kérdezte Lando. Ennyire láttszik,hogy nem vagyok jól?

Kicsit elszédültem.-magyaráztam és töltött egy pohár vizet.

Köszönöm.- hálálkodtam meg,majd felült az ágyra és maga mellé ültetett.

Ez a pohár víz a tied?- kérdeztem tőle,mire bólintott egyet.

Igen, én ittam belőle.- válaszolta majd átkarolt. Nem volt rajta póló ezért átéreztem a teste melegét ami megnyugtatott. Legfeljebb egy fél órát beszélgettünk amikor valaki kopogtat.

Igen!- szólal meg Lando és a szülei kukucskálnak be.

Én szerintem megyek.- mondtam Landonak majd bólintott egyet

Holnap itt leszek mire elindulsz haza.- mondtam neki mosolyogva és válaszul én is kaptam Lando mosolyából. Kiléptem a korteremből és Charles felé vettem az irányt. Az ablakból láttam,hogy alszi mivel este nyolc óra van. Leültem a székre és elkezdtem figyelni. Egy óra múlva elindultam haza.

§§

Reggel korán kelltem,hogy beérjek a korházba. Sikeresen elkéstem, mikor beértem a korterembe Lando már összepakolt és induláshoz készen van.

Hol voltál?- kérdezte

Jólvan.- forgattam meg a szememet.Elindultunk ki a parkolóba és amiért Lando nem tud vezetni én vittem őt haza. Segítettem felvinni a cuccait és ott hagytam, majd siettem vissza Charleshoz. Viszzaértem, bekopogtattam és Charles sehol.

Charles?- mondtam kicsit hangosan.

Hahó.- itt már kicsit pánikba estem,hogy hol van a fiú. Lehet a mosdóba van,de akkor visszaszólna. Majd a mosdó felé vettem az irányt és nagylevegőt véve benyitottam.

Remélem a mai rész is tetszett.Ha igen akkor kövess be, csillagozd és írj kommentet.

Csak te!/ Befejezett /Donde viven las historias. Descúbrelo ahora