Csak te!/ Befejezett /

25 fejezet

Scharlott Blane

Az egy perből öt perc lett,de végre elindulhattunk. Charles durci pofákat vágott nekem,de olyan aranyos volt.
Hamar oda értünk a pályára, csak tíz perc az út. Lehet kicsit későn,de ide értünk. Örülhet neki,hogy csak húsz perces késéssel értünk ide, ha rajtam múlna egész nap készülődnék. Besétáltunk a paddockba vagyis csak én,mert Charles egy szó nélkül eltűnt a hátam mögül. Én csak dumálok neki és semmi visszajelzés nem fogadott, hátranéztem és már nem volt sehol. Gondolom elment átöltözni,de szólhatott volna. Remélem nem néztek hülyének,hogy magamba beszélek.
Beértem, köszöntem mindenkinek és elfoglaltam a kedvenc helyemet ami egy fotel folt. Felnyitottam a telefonomat és nem akartam hinni a szememnek.

Mégis honnan tudja a számomat?- teszem fel a kérdést magamnak. A régi pasim vagyis csak az ő szemében voltam a barátnője, nekem ő egy senki volt, valamiért szakított velem,de én nem voltam a barátnője,de akkor most miért keres? Beléptem,hogy el tudjam olvasni az üzenetet.

OLIVÉR BUK: Szia! Találkozni szeretnék veled! Tudom hol vagy. Ott leszek egy öt perc múlva.- szóhoz se jutottam az üzenet után. Ha Charles meglátja abból nagy baj lesz. Jobb lesz ha kimegyek és a bejáratnál találkozunk.
Ki sétáltam a fő bejárathoz és várni kezdtem. Már csak ez hiányzik, vele találkozni.

Szia.- lépett mellém. Először lefagytam,de utánna kapcsolt az agyam.

Mond,hogy mit szeretnél.- kulcsolom össze a kezem a mellem alatt. Ettől valamiért magabiztosabbnak éreztem magam.

Gyere vissza hozzám!- mondja fenyegető hangon. Na ettől kezdtem beszarni,mert ha ő akar valami akkor általában meg is kapja.

De nekem van barátom.- mutatok a pálya felé,de nem tudom miért. A biztonsági őr azonnal figyelni kezdett amit nem is bántam.

Az a nyomorék aki körbe körbe megy a pályán!- nevetett fel, itt nem tudtam mit reagálni. Mégis mibe keveredtem?

Te figyelj ide! Kimossam szappannal a szádat?- beszéltem vissza neki. Kívülről lehet úgy látszott,hogy magabiztos vagyok,de belülről annyira féltem. Féltem,hogy valamit csinál Charlessal amit én magamnak soha nem bocsátanék meg. Belőle mindent kinézek már.

Hogy felvágták a nyelvedet? Megtanitsalak a jómodorra?- fogta meg a csuklomat és húzott magával a kocsijához.

Egy órával később
Charles Leclerc

Bocsánatot kéne kérnem Scharlotttól. Én hibáztam, a semmiért akadtam ki, lehet aggódik értem,hogy csak úgy eltűntem. Be sétáltam a garázsba ahol a kocsim napra kész volt. Körbe jártam mindent,de Scharlott sehol. Kimentem a biztonsági őrt megkérdezni,hogy látta-e elmenni.

Szép napot kívánok! Nem látta a barátnőmet elmenni?- kérdeztem aggódóan. Az őr már tíz éve a biztonsági őr a versenyeken, csak felismeri,hogy kivel jövök.

De, egy férfi magával vonszolta, azóta nem jött vissza.- válaszolta egyhangúan akinek semmi kedve az élethez.

Elvonszolta?- kérdeztem vissza,de csak bólintott. Annyira nincs kedve az élethez,hogy beszélni sincs kedve. Hát ez szuper, indultam el a kocsimhoz nem foglalkoztatott,hogy milyen ruhába vagyok.

Még szerencse,hogy tettem Scharlott telefonjába nyomkövetőt.- léptem be az appba és indultam arra amerre mutatott.

Köszönöm,hogy elolvastad! Követés, csillagozás jöhet? 🤍