13 fejezet

73 3 0
                                    


Scharlott Blane

Kisétáltunk az autóhoz és anya hírtelen össze esett.

Anya anya.- elkezdtem rázni,de nem segített rajta.

Scharlott nyugi, vigyük be a kórházba.- nyugtatgatott Charles. Anya,Charles és rajtam kivűl már nem volt senki.

Charles gyorsabban.- parancsoltam Charlesra. Hamar be értünk a kórházba és rohantam segítséget kérni. Anyát bevitték megvizsgálni és hamar ki is jött az orvos.

Részvétem.- mondta és elsétált, a szemem újra könnyekbe burkolózott.

Neeee!- estem össze.

Hogyan történhet ez meg?- a földön ültem és Charles hiába próbált nyugtatni nem tudott rajtam segíteni.

1 héttel később

Már négy nap eltelt anya temetése óta.Kirúgtak a munka helyemről is, kettő hete nem megyek dolgozni úgyhogy teljesen jogos. Luca hívott engem bulizni és muszály volt igen mondanom,mert addig nyaggatott volna. Elég régen találkoztunk ezért is vártam,hogy lássam, talán jobb kedvem is lesz. Hamar eljött az este, leültem a kanapéra és egy hangos dudálásra lettem figyelmes. Oda sétáltam az ablakhoz és Luca szállt ki egy fekete terepjáróból. Kisétáltam és ahogy egyre közeledtem az autóhoz annál jobban hasonlított Charles egyik autójára.

Új kocsid lett?- sétáltam oda mellé

Lett egy új pasim és ő kocsija.- mondta mintha ez normális lenne. Luca hetente vagy inkább naponta más pasival jelent meg.

Hogy hívják ?- kérdeztem kíváncsiskodva

Charles, miért?- kimondta és én felé fordultam

Leclerc?- kérdeztem vissza ő meg csak bólintott egyett. Nem csodálkoztam,hogy nem tudta miért voltam annyira felháborodva, mert ő nem tudott semmit.

Jaa, tudom miért vagy így kiakadva.- ült be a kocsiba én meg hülye módján követtem.

Hogy érted, hogy tudod?- kötöttem be magam és felé fordítottam a fejemet.

Azt,hogy ti Charlessal ismeritek egymást. Mindent elmondott.- Lucát nem hibáztatom, viszont Charlest kinyírom a bulin. Arra már most felkészülhet.

Egy utcával volt arrébb a buli ezért hamar oda értünk. Kezdett a kocsiba kicsit kínosra fordulni a beszélgetésünk ezért nem bántam,hogy kiszállok a kocsiból a hideg levegőre.

Scharlott?- jött közelebb a sötétbe egy alak, de a hangjáról felismertem,hogy ez Charles az.

Igen! Én vagyok.- válaszoltam vissza ridegen

Charles lenne egy perced?- álltam oda mellé,hogy Luca ne hallja.

Igen.- válaszolta, megfogta a csuklómat és magával húzott

Nos?- ült le a padra én meg vele szembe álltam

Charles esküszöm kinyírlak!- emeltem fel a hangom ő meg csak úgy nézett mint egy kisgyerek

Miért?! Már megint mit csináltam?- állt fel a padról és felém közeledett

Nem vagy normális! Mégis hogyan mondhattad el Lucának mindent?- a szemem könnycseppes lett.

Scharlott.... én még mindig szeretlek és hiába próbálok túl lépni rajtad, egyszerűen nekem nem megy.- közelebb lépett és megcsókolt. A szívem olyan hevesen vert,hogy majdnem kiugrott a helyéről.

Scharlott és Charles?- lépett közelebb Lola akinek meglepetséget véltem felfedezni az arcán.

Köszönöm, hogy elolvastad!

Csak te!/ Befejezett /Donde viven las historias. Descúbrelo ahora