Egy feleség naplója - teljes

17. fejezet

 Ruby

Ruby ezúttal is képtelen volt ellenállni Adrian vonzerejének, ám nem bocsátott meg neki teljesen. Szerette ezt a férfit, a hibáival együtt, és amennyire haragudott rá, annyira jól is esett neki, hogy nem szégyellt bocsánatot kérni tőle. És már nem először. Még Marcus miatt se tudott igazán haragudni, mert egyértelmű volt, hogy Adrian féltékenységből nyomozott utána. Ám a tényeken semmit sem változtatott, nem lett volna szabad ezt tennie.

Azt viszont fájlalta, hogy Marcus ilyet tett vele. Ruby egy percig sem kételkedett abban, hogy Adrian igazat állított vele kapcsolatban. Így minden értelmet nyert számára. Ezért volt a sok túlóra, a ritka találkozások és a távolságtartás. Marcus más nőkkel múlatta az időt, őt pedig csak kirakatnak szánta. Valószínűleg azért vetette a szemére, hogy nem elég ambiciózus. Villogni szeretett volna vele, hiszen a magas pozícióhoz menő barátnő is dukál...

– Miért kértél bocsánatot? – kérdezte Ruby, amikor már összebújva tévéztek a nappaliban.

– Mert hiányzott a feleségem – felelte Adiran egyszerűen.

– Ne vicceld el, komolyan kérdeztem – feddte meg Ruby, holott ez a válasz megdobogtatta a szívét.

Adrian megpuszilta a halántékát.

– Nem viccelek. Tényleg hiányoztál, és rettenetesen zavart, hogy megbántottalak.

Ruby a férfi ölébe fordult, és mélyen a szemébe nézett.

– Bárhogyan is alakulnak a dolgok, ami itt történt, az kettőnk között marad. Még Aurorának sem fogok részleteket mesélni. Lehet, nehéz, de bízz bennem, Adrian.

– Bízok, Ruby – simogatta meg Adrian az arcát. – Megpróbállak ezentúl nem bántani semmivel. Változnom kell, tudom jól.

Lágy csókkal pecsételték meg ígéretüket, bár Ruby tudta, hogy legalább egyszer még igenis bántani fogják egymást, de erre most nem akart gondolni. Visszaült a helyére, és tévénézés közben az agya egyfolytában zakatolt. Adrian titkán törte a fejét. Aznap olvasott egy cikket az egyik gazdasági lapban, ami alapján világossá vált számára, hogy Adrian szándékosan akarja tönkretenni Simon Greent.

A cikk szerint Green jelentős összeget ruházott be egy területbe, ahol az egyik üzemét kiszolgáló, alapanyag ellátó részleget akart létrehozni, ám Adrian megvásárolta körülötte az összes földterületet, és nem járult hozzá az útépítéshez, ami immáron a saját földjein húzódott volna. Green túl későn kapott észbe, és nem kapta meg az engedélyeket, így nemcsak értéktelenné vált a területe, de a befektetők is kihátráltak mellőle. Állítólag több milliót veszített, de Ruby nem tudta eldönteni, hogy egy ilyen kaliberű embernek, ez valójában mekkora veszteségnek számít.

De legalább már volt egy kiindulópontja, ami valódi nyom is lehet.

A másnap délelőttjét kutatásra szánta. Érzékei azt súgták, jó nyomon jár, mégsem sikerült ráakadnia semmire. Rengeteget töprengett, vajon hol rontja el. Aztán úgy logikázott, hogy amit keres, annak nem az utóbbi négy-öt évben kellett történnie, hanem sokkal régebben. Viszont Adrianről akkor még nem cikkeztek az újságok, ezért róla hiába is keresgél bármit. Valami olyat kell találnia, ahol nem említik ugyan Adriant, de köze lehet hozzá. Ez szinte lehetetlennek bizonyult, de Ruby nem adta fel.

Az egész napját erre szánta, bár Adrian nagyon sokszor megzavarta. Talán még mindig bűntudata lehetett, mert a megszokottnál is sokkal figyelmesebb volt vele. Ruby pedig sütkérezett ebben a kitüntetett figyelemben, és gyakran gondolt arra, hogy a cikkével ellentétben, a világ legjobb dolga lehet Adrian Butler feleségének lenni.