"A világbajnok kisodródik a pályáról! Micsoda izgalom!"
"Lángol! A Red Bull lángol!"
Ez volt az a pillanat amikor biztos voltam benne, hogy a szívem megszűnt dobogni. A kamera apa arcára váltott, Lewis autójára, ami a balesetet okozta, majd vissza a...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
𝐍 𝐀 𝐓 𝐀 𝐋 𝐈 𝐄
Amikor reggel felkelek Max oldalán üres és hideg az ágy. Talán még jobb is így. Legalább nem gondolom túl a dolgokat, amik történtek és amik szerettem volna, ha megtörténnek. A szemem kinyitva hamar rájövök, hogy még korán lehet, mert a fények még egészen kékesek és vörösösek a kertben, és odakintről hűvös, nyári illatokkal süvít be a szél a nyitott ablakon át. Felülök, kinyújtózok és felállok az ágyból. Az egész este nyitva tartott ablak miatt a padlódeszkák hűvösek a talpam alatt és beletelik egy kis időbe, amíg megszokom őket.
A bőrömön még mindig érzem Max érintését az arcom pedig a nyakamig pirul miatta. Nem is tudom, hogy miért feküdtem mellé, hogy miért nem hagytam inkább a szobában, de azon, ami megtörtént sosem változtatnék. Sosem aludtam korábban ennyire nyugodtan és ez a pihenés csak jót tett. Legalább frissebb leszek a gyerekkel és ezzel az energia lökettel még jobbá tehetem a hetet, amit itt töltenek a farmon.
Ásítozva és a csipát törölgetve a szememből sétálok le a konyhába hátha ott megtalálom Maxet, de hűlt helye van csak. Egy kávét viszont lefőzött nekem és egy kis cetlivel a pultra tette, hogy biztosan megtaláljam. Felveszem a poharat és belekortyolok majd elolvasom a cetlire írt szavakat.
Dűne vagy Star Wars?
Ennyi áll rajta összesen hiába forgatom meg hátha a másik oldalán van valami magyarázat arra, hogy Max hol lehet. Visszateszem a pultra a cetlit, hogy aláhúzhassam a válaszom.
Dűne vagy Star Wars?
Anakin Skywalker volt az első szerelmem.
Leteszem a tollat magam mellé és a pultnak dőlök, de egy pillanat múlva visszafordulok a cetli felé és a kérdés alatt maradt üres helyre lefirkantok én is egyet.
Nyár vagy tél?
Max nem tér vissza akárhol is van, amíg elkészülök és még akkor sem látom sehol, amikor kilépek a házból. Mintha elnyelte volna a föld. Valószínűnek tartom, hogy a tóhoz sétált vagy hasonló, de nincs időm, hogy csatlakozzak hozzá, vagy megkeressem. Az mondjuk haladás, hogy kimozdult a házból, de az, hogy nem várt meg a reggelivel elszomorít.
Nem tudok nem arra gondolni, hogy talán azért csinálja, hogy ne tudjam megbántani. A múltkor valószínűleg rosszul esett neki, amikor olyan zavartan viselkedtem körülötte és aztán nem tértem vissza a házba estére. Talán a távolmaradással szeretné kiverni a gondolatot a fejéből, hogy amit mostanában csinálunk az nem teljesen helyénvaló.
Délig a gyerekekkel vagyok, együtt nevetünk miközben megpróbálunk óriási buborékokat fújni a kezeinkkel, aztán ebéd közben visszatérek a házba, hogy berakjam az ebédet a hűtőbe Maxnek.
Egy pillantást vetek a cetlire, amit reggel írtam és felemelem, amikor meglátom, hogy valami változott rajta. Max mindkét választási lehetőséget áthúzta egy határozott vonallal.
