Szerelem a jégpálya szélén.

1.Fejezet Míra

- Míra! Kész vagy már mindjárt kell, induljunk. - Üvölti a legjobb barátnőm a szobámból.

- Igen mindjárt, még egy perc. - Kiáltom én is vissza a hajam kivasalása közben.

- Nem akarok elkésni. Most lesz a legizgalmasabb meccs az egész évben. - Dörmögte a barátnőm a türelmetlensége közepette. Persze, neki izgalmas lesz, mert a testvére fog játszani és egyértelmű, hogy neki ők a kedvenc csapata. Így az ő kedvenc csapata játszik az én kedvenc csapatom ellen. Így egymás ellen fogunk szurkolni.

- Tudom-tudom, mert végre egymás ellen fogunk szurkolni igaz? - Kérdezem, de biztos voltam a válaszába. Már gyerekkorunk óta ismerjük egymást. Ő az egyetlen személy az egész világon, aki majdnem pont olyan, mint én. Nem bulizik ahonnan haza kéne hurcolni tiszta részegen. De őt van, amikor el lehet csábítani egy két buliba ha, van ott pár jóképű srác. Én nem ilyen vagyok. De ha szüksége van, a kíséretemre elmegyek vele, de csak miatta, és nem túl gyakori. A barátnőm egy extrovertált típus. Épp ezért ért meg engem ennyire jól.

- Hát persze, hogy azért, mi másért. - Nevet, mert tudja, hogy egy ironikus kérdés volt ez felé.

- Én nem értelek ez miért jó neked. - Gondolkodtam el a hajam befejeztével. Mert tényleg nem értem. Mi olyan jó, ha egymás ellen kell szurkolni? Sokkal jobb, ha egy csapatnak szurkolunk. Úgy nagyobb a versengés, hogy ki tud jobban üvölteni.

- Azért mert így kicsit te is ki tudod élni magad, mert én mindig sokkal hangosabban szurkolók, mint te. - Nevetett jóízűen a barátnőm. Hát persze ez nagyon jellemző Lizre. Neki az önbizalma és az egója az egekben van. Semmi áron nem lehet onnan lehozni az egóját.

- Ez nem igaz Liz mind a ketten egy szinten szurkolunk. - Pufogtam és minden mozdulatomat abbahagytam, mert tudtam nincs igaza. Nálam nagyobb GOLD WOLFS hoki csapat rajongó nincs. Az összes meccsen ott vagyok a szurkolói zónába és üvöltök teli torokból.

- Jó-jó ne pufogj. Inkább gyere, mert tényleg elkésünk. - Mondta.

- Oké kész vagyok, mehetünk. - Léptem ki a fürdőszoba ajtaján és a székemre akasztott fekete kék rajongói kabáthoz léptem és felvettem.

- Hú, valaki milyen szép csak nem akar pasizni ma valaki. - Cukkolt nagy mosollyal az arcán.

- Nem csak nem akarok egy halott kiskutyaként kinézni, ha valamelyik mamlasz osztálytársunkkal találkozunk. - Lizel osztálytársak vagyunk, és sokszor megkapjuk, hogy nagy hoki rajongók, vagyunk és nem a játék, hanem a hokisok miatt járunk oda. Egyikünk sem nagy pasifaló. Mondjuk Liz néha át tud esni a ló túloldalára és túlzásba tudja vinni a fiúzást. De rám ez nem jellemző már nagyon régóta járok meccsekre, de soha nem találkoztam egy játékossal sem.

- Én értelek, de nem túl sok ez a farmer és a térdig érő csizma evvel a crop toppal? - Nézett végig nagy döbbenettel az arcán.

- Nem-nem sok. A top a kabát miatt nem fog látszani és ez egy egyszerű farmer semmi különleges, de most már menjünk, mert elkésünk. - Válaszoltam nagy mosollyal az arcomon.

Egy pár perces út után oda értünk a jégpályához. Ma nem volt túl hideg ezért az öltözetem pont tökéletes volt. Megvettük a jegyeket és bementünk a csarnokba. Elfoglaltam a szokásos helyemet ahol Lizel szoktunk ülni. De most Liz az ellenfél szurkolóihoz ült. Mivel korán mentünk a srácok még melegítettek. A csapatom nagyon jó, a kapitányunknak köszönhetően. A GOLD WOLFS -nak már négy éve Bence a kapitánya. Azóta minden hazai és pár külföldi meccset huzamosan nyerünk. Ez így kell, maradjon végig. Merültem el a gondolataimba. A gondolataimból a rezgő telefonom szakított ki. Megnéztem és Liz írt egy üzenetet.

Lizi üzenetet küldött:- Jaj elfelejtettem mondani, hogy a te kis kedvenc kapitányod elment a csapattól. A mai meccstől fogva az új fiú vezeti a srácokat.

Míra üzenet: Hogy mi Bence elment? Nem lehet igaz akkor a mai meccs kuka. Ki jött a helyére?- Akadtam ki az üzenet elolvasása közben és írtam vissza Liznek.

Lizi üzenetet: Szalai Dominiknek hívják, a srácot a 09-es mezben keresd! A pletykák szerint nagyon kemény a srác.

Hát ez remek egy új gyerek nem tudja pár edzés alatt megismerni a csapatát. Nem tudja kinek mi az erőssége. Remek a mai egy forduló pont lett volna a csapat számára. Eltettem a telefonomat és elindultam a lelátó aljához, hogy közelebbről láthassam az új fiút. Körbenéztem a pályán, de nem láttam sehol. Lejjebb hajoltam ki a korláton és elnéztem a cserepad felé jobbra. Hirtelen egy enyhe ütést éreztem a fejem bal oldaláról. És megszólal egy mély férfi kellemes hang:

- Kislány ne kíváncsiskodj annyira, mert legközelebb nem csak az én ütőmtől kapsz egy taslit. És a legközelebbi ígérem jobban fog fájni, mint ez. - Mormogót mély kellemes hangon egy srác a hátamtól. Lassan felé fordultam, de a mondanivalómat elkezdtem és nem hagytam szó nélkül a bunkó beszólását.

- Nem kíváncsiskodom, csak keresem a csapat új béna kapitányát, aki a mai meccset elveszti a fiúknak. - Mondtam határozottan miközben teljesen felé fordultam és szembe találtam magam két gyönyörű barna szempárral. A srácnak egy gyönyörű karizmatikus arca volt pont, mint a görög isteneké. A teste teljesen kigyúrt volt. Csak feszült a karján a fekete kék mez. A haja hosszú, de mégis rövid volt. Pont annyira hosszú, hogy egy kósza tincs a szemébe lógott. Futtattam végig a szemeimet a srácon tetőtől talpig. A mogyoró barna szeme csak forrt a dühtől.

- Hú, ennek a kislánynak nagy szája van. Miből gondolod, hogy olyan béna az a kapitány? - Kérdezte a srác egy nagyon erős és gyönyör mosollyal az arcán.

Már nem tudtam visszavágni olyan határozottsággal, mint eddig, mert a srác mosolya levett a lábamról. Nem tudtam válaszolni a kérdésére. Annyira elvarázsolt ez a fiú.

- Mi lesz, kislány válaszolj nincs időm sokáig itt bájcsevegni veled. - Mondta már egy szigorúbb fél mosollyal az arcán.

- Onnan, hogy az előző kapitány Bence négy évig volt a srácokkal és a hazai meccseket mindenki tudta, hogy mi visszük el. Ebben az esetben az új kapitány nem ismeri a srácok erősségeit. Biztos vagyok benne, hogy a mai meccs neki köszönhetően kuka. - Válaszoltam bátorságot véve magamon a srácnak. Aki hirtelen felnevetett és így szólt:

- Hátnagyon előítéletes vagy tudod. Ezt a mai meccset neked címzem, ha nyerünk,máskor ne legyél ilyen előítéletes nem fog jóra vezetni az életedbe kislány. -Egy huncut kacsintással tovább sétált. És én a legrosszabb dolgot tettem, amitnem szabadott volna, de nagy hatással volt rám a fiú így utána fordultam ésmegláttam a hátán a 09 Szalai felíratott. Rögtön Liz üzenete jutott eszembe. Neén pont a kapitánynak mondtam el a szörnyű véleménye róla. Égett az arcom.Ennél kellemetlenebb helyzetbe még soha nem hoztam magam egy ilyen cuki srácelőtt. Nagyon kínosan éreztem magam. És mindennek a tetőpontja az volt, amikor asrác visszafordult és elkezdett nevetni. Hát ez szuper. Sikeresen lejárattammagam előtte egy életre. Visszasétáltam a helyemre és már nem tudtam élvezettelszurkolni.